Úgynevezett AgriNatur kert és tanösvény, ökojátszótér valósulhat meg a mosonmagyaróvári várkertben, történeti és ökológiai tanösvény a Wittmann parkban, és kisparcellás, szántóföldi kísérleteket is végeznek egy Interreg határon átnyúló projekt keretein belül, melyben osztrák partnerekkel együtt a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara is részt vesz.

Dr. Szalka Éva dékán köszöntőjében kifejtette, hogy egyrészt kutatási tevékenységet jelent, másrészt az egyetem zöldterületeinek szépítését, fejlesztését, a mosonmagyaróváriak és a campus kapcsolatának még szorosabbá fűzését célozza a projekt, olyan ökoturisztikai attrakciók valósulhatnak meg így, amik jól kiegészíthetik az eddigi városi kínálatot.

„Az 1,38 millió eurós projektből 412 ezer eurós büdzsét kezel az egyetem. Bécs városa és az osztrák Bio Forschung Austria (BFA) partnerek a projektben, stratégiai partner pedig a mosonmagyaróvári önkormányzat, a térségben érintett osztrák és magyar nemzeti park, valamint a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület” – mondta dr. Vér András projektvezető, és kitért arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések keretében a várkertben egy AgriNatur kertet, egy tanösvényt és egy ökojátszóteret hoznak létre, a Wittmann parkban pedig történeti ökológiai tanösvényt. Madármegfigyeléseket végeznek és a Wittmann park faállományát már fel is mérték.

A projekt keretében bemutatják, milyen kötődése van a Széchenyi István Egyetem kétszáz éves agrárfelsőoktatási karának a városhoz, mi mindent mit adott az egyetem az itt élőknek, hogyan kapcsolódik a Wittmann park a gazdászképzéshez, ki volt a park híres névadója.

Az interaktív tanösvény a park erdei és ártéri ökoszisztémáját mutatja be (flóra, fauna), az ezekhez kapcsolódó történeti és agrártörténeti érdekességekkel kiegészítve. A virtuális információs pontokon keresztül a mobiljukkal is rácsatlakozhatnak majd a kirándulók, és sokféle plusz információt kaphatnak. Lesznek pihenőhelyek és ismertető táblák. Az ösvény mentén mesterséges madárodúkat helyeznek ki, így nem csupán bemutatják az élővilágot, hanem hozzájárulnak a terület biodiverzitásának gazdagításához. Madárbarát lesz a várkertbe tervezett tanösvény is, ahol a rovarhotel ugyanúgy helyet kap majd, mint a természetes pihenőhely, a szabadtéri oktatóterem és az ökojátszótér. Az ódon vár, a kanyargó Lajta és a bogláros szellőrózsás, kontyvirágos park olyan egyedülálló, szerves egységet alkot, ami mindenképpen érdemes a figyelemre.

A projekt nemcsak infrastrukturális fejlesztésekről szól. Közös AgriNatur stratégiát és lokális terveket dolgoznak ki a biodiverzitás elősegítésére a természetvédelmi területek mezőgazdaságilag művelt részein. Új, természetvédelmi elveknek megfelelő művelési módszereket fejlesztenek és tesztelnek. Kisparcellás és szántóföldi mezőgazdasági kutatásokat végeznek a Mosoni Sík Natura 2000 területeken, ökológiai hálózatokat vizsgálnak, segítik az ökotudatos mezőgazdaság kiterjesztését.  

„Kutatási oldalról az a cél, hogy felmérjük a térségben korábban termesztett, elsősorban óvári tradicionális növényfajokat és fajtákat, megvizsgáljuk a beltartalmi mutatóikat, és összevessük a köztermesztésben elterjedt mai fajtákkal. Először kisparcellában, később több hektáros mezőgazdasági területen végezzük a kutatást. Azért is fontos mindez a mi szempontunkból, mert Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé vált, a magyar agrárfelsőoktatási intézmények közül elsőként kapott akadémiai rangot, így hosszú ideig Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt. Innen indult a növénynemesítés, és immáron több mint 127 évre nyúlik vissza a magyar növényfajtakísérlet a Széchenyi-egyetemhez tartozó intézményben” – hívta fel a figyelmet Vámos Ottília. Olyan fajtákat nemesítettek itt, mint az Óvári rozs, az Óvári tarkavirágú vagy kúszó lucerna, vagy a Castrum-1 tavaszi búza. 

A tavaszi kisparcellás kísérletekhez tavaszi búzát, durumbúzát, tavaszi bükkönyt, borsót, takarmány- és cukorrépát, szóját, lucernát választottak. A helyszín pedig az óvári gazdász Pomsár Péter családi gazdaságának egyik táblája. Az őszi kísérletekben alakor-, tönke- és tönkölybúzát, őszi tritikálét és durumbúzát vetnek.

A workshopon szemléletes, elgondolkodtató előadást tartott a Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület vezetője, Fűzfa Zoltán a biodiverzitás fontosságáról. Németh Andrea, az önkormányzat Városfejlesztési és Fenntartási osztályát képviselve pedig Mosonmagyaróvár zöldstratégiájáról beszélt. Ez a lakossági fórum is visszaigazolta, hogy a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és  Élelmiszertudományi Kara ezer szállal kötődik a helyi lakossághoz és immáron több mint kétszáz éve felelősséget érez a városáért.

Nyerges Csaba