Pusztító háborúk dúlnak, szomszédunkban és a Közel-Keleten is számtalan életet követelnek az összetűzések. Magyarország azonban a kezdetek óta a béke pártján áll, a migrációs politikánknak köszönhetően pedig lényegesen szerencsésebb és biztonságosabb helyzetben vagyunk mint más európai országok. Erről is beszélt a Nyakkendő nélkül című műsorunk extra kiadásában Ruszin-Szendi Romulusz. Az altábornagy, a hadsereg egykori legfiatalabb parancsnoka az adásban kiemelte, nem szabad engedni, hogy a háborúk eszkalálódjanak, majd köszönetet mondott a magyar katonáknak is, akik gondolkozás nélkül Izraelbe sietettek a magyarokért.

1973 óta most először hirdetett hadiállapotot Izrael, hogy ez mit jelent pontosan egy hadsereg életében, arról beszélt elsőként a szakértő. „A hadseregnek mindig készen kell állnia arra, hogy megvédje a lakosságát és az ország területi egységét. Olyan támadás érte őket, melyre egyes szaklapok szerint a holokauszt óta nem volt példa. Az állami igazgatási szervek, a vezetés ilyenkor teljesen más mederbe kerül. Különböző országokban, különböző jogrendi helyzetek vannak, van, ahol három, van ahol hat, ami azért fontos, mert így egy sokkal gyorsabb döntéshozatali mechanizmusba lép át az ország, de a fő prioritás, hogy a védelem a legmagasabb szinten valósuljon meg” – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz a műsorban.

A gázai övezet Izrael közigazgatási területén belül van, a Hamász pedig az elmúlt időszakban nem egyszer támadta meg az országot, így adódik a kérdés, hogy egy katonailag ennyire fontos területen hogyan fordulhatott elő az, hogy Izraelt felkészületlenül érte a támadás? „Nem gondolom, hogy teljesen felkészületlenül érte őket a támadás. És valóban, ez a területi megosztottság szinte unikális a világban. Nehéz olyan országban élni ahol bármikor megtámadhatnak. Ezért megvannak a passzív rendszabályok. A klasszikus három hadszíntér, a föld, a víz és a levegő ma már kiegészül a kiber térrel és az űrrel. Nem mindenki tud mind az öt területtel operálni, de Izraelnek mind az öt hadszíntéren ébernek kell maradnia” – ismertette az altábornagy. Hozzátette, hogy Izraelben egyébként létrehoztak egy szinte automata rendszert, a vaskupolát, mely képes nagyszámú légi cél megsemmisítésére, így nem igaz az állítás, hogy nem voltak felkészülve, inkább az nem volt számukra nyilvánvaló, hogy a szárazföldön, hol és mikor, mennyi terrorista fogja átlépni a határt.

A gázai övezet egyébként a világ egyik legsűrűbben lakott területe, Budapest területének a kétharmada 2 millió emberrel. „Áldatlan állapotok uralkodnak. Egy háború soha nem szép, de sajnos a XXI. századi hadviselésben a társadalom, a civilek célpontokká válnak, ez elkerülhetetlen. A Hamász jól tudta, hogy nincs esélye az izraeli hadsereggel szemben, de iszonyatos nagy károkat tudnak okozni az országnak és az embereknek. Valóban az a kérdés: miért indították el a támadást és miért éppen most? Válaszokat nagyon nehéz találni, de azt gondolom a kérdéseket fel kell tenni, és majd az idő megadja a választ. Hiszen ha a katonai matekot nézem, a Hamász tudta, hogy nincs esélye az izraeli hadsereg ellen” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz. Az altábornagy úgy véli elgondolkodtató Izrael miniszterelnökének a kijelentése, miszerint a Hamászt el kell pusztítani. „Amíg az igazi probléma gyökerét nem oldjuk meg, addig más néven mindig elő fognak jönni ezek a szerveződések, ezek az eszmék” – tette hozzá a Nyakkendő nélkül vendége.

A műsorban kifejtette: egy tervnek elfogadhatónak, végrehajthatónak és fenntarthatónak kell lennie. Amit ezek után mérlegelni kell az a kockázat. Az biztos, hogy ahogy az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, úgy a Közel-Kelet esetében sem szabad engedni, hogy eszkalálódjon a háború. Mindenkit az óvatosságra, a békére és a türelemre intenek, különben az egész világban konfliktusok lesznek.

„A legnagyobb probléma a háborúknál az maga a gyűlölet, az emberekben benne van a tehetetlen düh és a revans érzése. Magyarország sokkal jobb helyzetben van mint más európai országok, amit köszönhetünk a migráns politikánknak is. Ez nem azt jelenti, hogy a határainkon belül nem találhatóak meg ezeknek a vallásoknak a képviselői. Rengeteg hatása van egy-egy ilyen összetűzésnek, innen Győrből is üzenjünk, hogy aki teheti hűtse a háborúkat, mert különben túl nagy árat fogunk fizetni érte. Nem véletlenül mondjuk a kezdetektől, hogy Magyarország a béke pártján van és tűzszünetre van szükség” – mutatott rá a Honvéd Vezérkar volt főnöke.

Ruszin-Szendi Romulusz a műsorban köszönetet mondott azoknak a magyar katonáknak is, akik gondolkozás nélkül Izraelbe siettek. „A magyar emberek bízhatnak a magyar katonákban!”

Az altábornagy több mint 10 éves kutatása és tapasztalatai eredményeként könyvet ír, ami azért is különleges, mert járt a többi között Irakban, Afganisztánban, és a teljes ukrán fronton is, ez utóbbit pedig kevés vezérkari főnök mondhatja el magáról.

A Nyakkendő nélkül extra kiadásában a kötet részleteiről is beszél a szakértő kedden este 19.25 perckor, melyet megtekinthetnek a Győr+ Média felületein.