A Tenkes kapitánya a Dunakapu téren

Kalandos táncjátékra hívja nézőit a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Az elmúlt esztendők egyik legsikeresebb darabja izgalmas, látványos és szórakoztató emléket állít a Rákóczi-korszaknak, és természetesen a Magyar Televízió első sorozatának, A Tenkes kapitányának. Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője szerint az 1964-ben készült sorozat meghatározó volt az egész ország életében. Ha felhangozott a főcímzene, mindenki igyekezett televíziókészülék elé jutni – akinek pedig nem volt sajátja, az bizony a szomszéd vendégszeretetét kérte. A sorozat hatására Magyarország egy emberként próbált kéz nélkül pohárból inni, valahol minden kisfiú Eke Máténak képzelte magát.

De hogyan lehet egy 13 epizódból álló kultikus sorozatot két felvonásba sűrítve színpadra írni? Zs. Vincze Zsuzsa érdemes művész, a darab forgatókönyvének írója jóvoltából az epikus jelenetek egytől-egyig visszaköszönnek, méghozzá meseszerűen, sok humorral, a Magyar Nemzeti Táncegyüttestől megszokott, fergeteges táncjelenetekkel. A Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc-labanc küzdelmek ábrázolása (a filmhez hasonlóan) nélkülözik a véres jeleneteket, sokkal inkább humorral nyomatékosítanak, büszke emléket állítva a kuruc-vircsaftnak. Az Eke Mátét alakító Barka Dávid kiváló tánctudása mellett színészi kvalitásairól is meggyőzi a közönséget, ahogy a darab mesterien megformált karakterei is azt bizonyítják, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a néptánc elementáris ereje mellett a színház művészetét is birtokolja. Mindemellett megismerhetjük Siklós környékének táncait és viseleteit, a darab ugyanis főként dunántúli táncokból építkezik, a zenét pedig Sebő Ferencnek köszönhetjük.

Számos előadás és sikeres külföldi turné után a Zsuráfszky Zoltán rendezte Tenkes most a győri közönségnek ígér másfél órás, felhőtlen szórakozást, a néptánc és a népzene elképesztő szépségének és dinamikájának hatása pedig egészen biztosan hazakiséri majd a nézőket – legyenek kicsik, nagyok, táncházlátogatók vagy laikusok. Hősökre, példaképekre, magyar népzenére és néptáncra ugyanis mindannyiunknak szüksége van.