Traviata az Audi Arénában

A címszerepben Miklósa Erika, ki elismerten a világ egyik vezető szopránja. A férfi főszereplők, az ugyancsak nemzetközi hírnévnek örvendő Alexandru Agache, valamint László Boldizsár. Vezényel a magyar karmesterek „doyen-je”, Medveczky Ádám. Rendező Anger Ferenc.

A darab komplett formájában – nem koncertszerűen – nagyzenekari kísérettel, díszletekkel és jelmezekkel, az Operaház magánénekesei főszereplésével, az Erkel Színházon kívül, előszőr kerül színre Magyarországon.

A gigantikus produkciót a helyszínen egy 220 tagú stáb hozza létre. A technikát 8 kamion szállítja, s az előadás létrejötte két nap beszerelési időt igényel.

A Traviata alapmű a komolyzenében. Az egész világon nagyon népszerű, a leggyakrabban játszott operák közé tartozik. Verdit – nem véletlenül –a szabadság zeneköltőjének nevezik. A XIX. század egyik legkiemelkedőbb alkotója, zsenije.

A mű (a cím „útjavesztett, bukott nőt” jelent) librettójául Dumas: A Kaméliás Hölgy című regénye szolgált. A darab alapszituációját, hogy egy híres kurtizán szerelembe esik egy jól nevelt polgári ifjúval, a közönség nehezen tudta elfogadni.

A bemutató 1853-ban, a Velencei Operaházban volt. Az előadást, bárhol is került színre, botrányok övezték. A kor álerkölcsös kispolgárai nem szívesen látták magukat a színpadon.

Magyarországon 1857-ben, a Nemzeti Színházban került először színre, a Tévedt Nő címmel.

Hosszú időnek kellett eltelnie, mire a Traviata a köztudatban is a zeneirodalom egyik legszebb alkotásává vált. Talán ebben az operában található a legtöbb, legismertebb komolyzenei „sláger”. Nem véletlenül, több mint 10 film is készült belőle. Ezek közül leghíresebb a Zefirelli féle adaptáció.