A tragikus események után április 30-án, kedden osztályfőnöki órákkal indult a tanítás a bőnyi általános iskolában. Cikkünk szakemberek segítségével dolgozza fel a történteket.
Szomorúan indult a hétfő a bőnyi Szent István király Általános Iskolában: az első tanóra utáni szünetben egy 12 éves lány egy otthonról hozott késsel hátba szúrta iskolatársát. Mint kiderült, az elkövető első áldozatát pipálta ki azon a listán, amit a vele konfliktusban állókról vezetett.
A Győri Tankerületi Központ igazgatója, dr. Nagy Adél arról tájékoztatta lapunkat, hogy az általuk felkért pszichológusok segítenek feldolgozni a gyerekeknek és pedagógusoknak az átélt krízist. Az iskola szakmai támogatást kap a kialakult helyzet kezeléséhez, és az év végéig hátra lévő tanítási napok szakmai tartalmát is a pszichológus szakemberek iránymutatásait figyelembe véve fogják kialakítani.
Általános vélekedés az, hogy mivel ebben az esetben gyakorlatilag egy gyermek követte el ezt a súlyos tettet, nem lehet felelősségre vonni cselekedetéért. Ez azonban tévedés. A Büntető törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezése pontosan meghatározza, hogy „főszabály, hogy nem büntethető az, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be. De, egyes nagy tárgyi súlyú bűncselekmény esetén – így például emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés stb. – az elkövető, ha a bűncselekmény elkövetésekés a 12. életévét betöltötte és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, büntethető.”
E rendelkezés értelmében a kislány letartóztatásáról döntöttek május 30-án, a Győri Járásbíróság nyomozási bírája a fogvatartásról úgy rendelkezett, hogy azt javítóintézetben kell végrehajtani.
Dr. Máté Kinga, a Győri Törvényszék sajtóreferense úgy tájékoztatta lapunkat, hogy „javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Tartama 1 évtől 4 évig terjedhet.”
Hasonló módon enyhébb környezetben, fiatalkorúak börtönében kezdte meg büntetését az a volt jedlikes diák, aki 2019-ben késelte meg tanárát bosszúból, amiért az hármast adott neki. Az elkövetéskor csupán 17 éves tanulót emberölés kísérlete miatt 5 év börtönre ítélték, és az ítélethozatalkor felhívták arra a figyelmét, hogy a 21. életévének beöltésekor át kell vonulnia „rendes” börtönbe, ahol szigorúbb körülmények fogadják.
Dr. Máté Kinga lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint „az emberölés bűntette 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, az előre kitervelten elkövetett emberölés 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.” A bőnyi eset után az áldozat életét sikerült megmenteni, de az eset súlyosságát fokozza az is, hogy a 12 éves kislány úgy kapott késszúrást a hátába, hogy szerepelt egy halállistán. A gyermekekre a bírósági eljárás során módosított szabályok vonatkoznak. „Ha a bűncselekményre a törvény 8 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendeli, mint az emberölés esetében is, a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el. Az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. A tanács elnöke hivatásos bíró, akit a fiatalkorúak ügyeire az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki, míg ülnökként kizárólag pedagógus, pszichológus, vagy családvédelemmel foglalkozó szakember járhat el. Fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező. A bizonyítás a fiatalkorú sajátos szükségleteinek, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények vizsgálatára is kiterjed. Környezettanulmány, pártfogó felügyelő vélemény, szakvélemény pártfogó felügyelő tanúvallomása és a fiatalkorú törvényes képviselőjének tanúvallomása kerül beszerzésre” – áll a Győri Törvényszék tájékoztatójában.
El kell különíteni az agressziót és az erőszakot. Az agresszióban osztozunk mindannyian, és van pozitív aspektusa is, kell a munkánkhoz és bizonyos szociális tevékenységeinkhez, csak van egy másik oldala is: a kontroll – ezt már Hal Melinda, klinikai szakpszichológus mondja. Egy bűncselekményt elkövető személy nem rendelkezik azzal a képességgel, amivel vissza tudja tartani a dühét, ezt tetézheti egyéb mentális zavar is. Az erőszakos tettek végrehajtóinál gyakran megfigyelhető szorongás, hangulatzavar, vagy személyiségtorzulás. A gyerekeknél a pszichopátia, vagyis az antiszociális személyiségzavar leginkább biológiai tényezőktől függ, de lehet akár elhanyagolás következménye is – állítja a szakember. Hátrányos helyzetű, vagy akár bántalmazó környezetből könnyebben kerülnek ki olyan gyerekek, akik maguk is bántalmazóvá válnak.
Az ügyről tudjuk, hogy egy halállista is van – hívja fel a figyelmet a szakpszichológus. A közösségi médiában megjelentek kihívások, aminek következménye az, hogy – főleg külföldön – megjelentek a halállisták. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ebből cselekvés is lesz, de intő jelnek számít. A szülő feladata annak a kontrollja, hogy a gyermek által megnézett tartalmakat ellenőrizze. A mintaként szolgáló, erőszakos videókat szigorúan kell szűrni, és ezektől a gyerekeket távol kell tartani. Szinte minden esetben látszik a közösségi média-aktivitáson, a chatekben és a látogatott oldalak tartalmán, hogy mire készül a lehetséges elkövető. Hal Melinda feltételezi, hogy a bőnyi elkövetőnél is felkutathatóak hasonló előzmények, és a probléma az, hogy nem történt meg ezeknek a kontrollja. Fikció ugyan, de ha a kislány konkrét halállistával rendelkezett, lehetett valós vagy vélt problémája azokkal az emberekkel, akiket arra felírt.
Az ügyben nagyon sok részletet kell még felderíteni. Az áldozat családja a reintegrációs folyamatban, krízis intervenció során, vagy későbbi pszichoterápiával visszaintegrálható a társadalomba. (Ez azt jelenti, hogy egy komoly, szakember által vezényelt folyamatban dolgozzák fel az átélt traumát és segítik vissza a normális életbe a résztvevőket.) Az elkövető reintegrációja attól függ, milyen hatásra követte el tettét.
Hal Melinda szerint az ügy olyan súlyos, hogy a szaksegítség igénybe vétele az egyetlen járható út. A közösségnek hosszú lefolyású krízisintervencióra van szüksége. A trauma kialakulhat még akkor is, ha valaki csak hallott a tragédiáról, vagy csak közvetetten érintett benne. Felléphet szorongásos állapot vagy pánikrohamok is érkezhetnek, amelyeket mindenképpen kezelni kell – mutat rá a szakember.
A szakpszichológus szerint a jelek felismerhetőek. Dezorientációs és integrációs folyamatok indulhatnak el, ami azt jelenti, hogy az egyén a közegben másképp kezd el viselkedni, másképp látja a valóságot. A felismerés kulcsfontosságú, ennek a legfontosabb eszköze, hogy az online tartalmakat korlátozza a szülő, az életkortól függő mértékben. Ez nem csak a minőséget, de a mennyiségi tartalmat is jelenti. A gyermek-szülő kapcsolat, az empatikus beszélgetések és a hirtelen viselkedésváltozások felismerése kiemelkedő szerepet tölt be a megelőzésben.
A mai társadalomban még mindig sokan érzik stigmának a mentális problémát és az emiatt kért segítséget – húzta alá Hal Melinda. A hátrányos helyzet, vagy a kulturális különbségek meggátolják a szakemberhez jutást. A szülői felelősségvállalással lehet a legtöbbet tenni azért, hogy ne kelljen szakemberhez fordulni.
Hal Melinda az empátia fontosságának kiemelésével zárta gondolatait. A bűncselekmények valójában úgy előzhetőek meg, hogy az empátián át rájövünk arra, hogy az egyénnel valami probléma van. A felismerés után tudunk szaksegítséget igényelni és támogatást nyújtani annak, akik bár elkövetők, de maguk is áldozattá váltak.
A bőnyi általános iskolában történt késelésről korábban megjelent cikkünk:
Amennyiben úgy érzi, krízishelyzetbe került, ingyenesen, a nap 24 órájában hívhatja a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatot a 116-123-as telefonszámon.
Korábban írtuk az iskolai zaklatásokról: