Módosul a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény 2023. szeptember 1-jétől. A tényeken túl igyekeztünk egy kicsit a részletekbe is belemenni, hogy mi miért és hogyan történik. A nem egyszerű témában Szűcs Zsuzsanna rendőr alezredes, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőrt-főkapitányság Rendészeti Igazgatóságának Igazgatásrendészeti osztályvezetője volt a Győr+ Média segítségére.
A változásokról a Magyar Közlöny számolt be a július 6-i számában, erről korábban portálunk is hírt adott.
– Nem mostanában volt módosítás utoljára ezen a téren. Elhaladt az idő az akkor meghozott törvény mellett?
– A kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabálysértési törvény) 2012.04.15-i hatályba lépése óta, míg a legmagasabb összege 2000. 03.01-je óta, azaz 23 éve változatlan. A kiszabható helyszíni bírság összege szintén a szabálysértési törvény hatályba lépése, tehát 2012.04.15-e óta változatlan. Az idő nem haladt el a törvény mellett, azonban a szankció kiszabása céljának érvényesülését a módosítás segíti elő.
– Sokaknak még most sem tiszta, hogy a rendőrség nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó testület és szinte mindig meg van kötve az intézkedő rendőr keze…
– A rendőrség valóban nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv. A jogalkotó szándéka alapján jogalkalmazást folytat, azaz a jogszabályokban foglaltakat betartatja. A rendőrség folyamatos intézkedésekkel, elemző és értékelő tevékenységgel, illetve a jogsértés észlelését, feltárását követő eljárásai során, a megfelelő szankció kiszabásával próbálja az állampolgárokat jogkövető magatartásra késztetni. A szabálysértési törvény a pénzbírság tekintetében a generális minimum és a generális maximum meghatározásával széles mérlegelési keretet ad a jogalkalmazó számára, hogy az eset összes körülményének értékelése alapján az elkövetett cselekményre, és az egyénre szabottan állapítsa meg a büntetés mértékét.
– Tehát ez alapján továbbra is van bizonyos esetekben mérlegelési lehetősége az intézkedő rendőrnek?
– Igen, ezen a téren nem történt változás. Ennek részletezése azonban meglehetősen hosszadalmas lenne.
– S mi a helyzet a fix bírságokkal?
– A kormány a közlekedési szabálysértések közül egyes tényállásokra rendeletben állapítja meg a pénzbírság kötelező mértékét – azaz a fix bírságot – az általános keretek között. Kizárólag ezekben az esetekben nem érvényesül az eljáró hatóság mérlegelési jogköre a pénzbírság összegének meghatározásánál.
– Tapasztalataival, statisztikáival tud segíteni a rendőrség a jogalkotóknak, hogy szakmailag is megalapozott döntések szülessenek. Ebben az esetben is kértek a vármegyék rendőrségeitől egyeztetéseket?
– Természetesen a helyi és területi szervek tapasztalatai, adatai, elemzései a központi szerv számára ismertek. Biztos, hogy a jogszabályok módosítására is ezek ismeretében került sor.
– A tapasztalatok szerint mennyire volt visszatartó ereje az eddigi pénzbírságoknak?
– A szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírságok ezidáig is visszatartó erővel bírtak a szabálysértések elkövetőivel szemben. Azonban a jogszabályi módosítás a hatóságnak a hatékonyság növelése érdekében tágabb teret biztosít a differenciált elbírálás során. A szabálysértési törvény elrendeli, hogy a büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. A szabálysértési törvény meghatározza a büntetés kiszabása során kötelezően figyelembe veendő súlyosító és enyhítő körülményeket, de a joggyakorlat még számos ilyen körülményt dolgozott ki. Figyelembe vehető például a bűnösség foka, az elkövetés körülményei, a sérelem, a zavarás, a kár mértéke, annak társadalmi megítélése, a mulasztások száma. Kifejezetten büntetéskiszabási szempont, hogy az elkövetőt durva szándékosság vagy enyhe gondatlanság terheli. Például a szabályszegés miatt ugyanaz a büntetési keret vonatkozik arra a járművezetőre, aki erőszakosan, több járművet kényszerít akaratlagosan fékezésre, mint arra, aki rossz helyzetfelismerésből vagy rutintalanságból késztet más járművet sebességcsökkentésre. Az elkövető személyi körülményeit is figyelembe kell venni, amennyiben azok a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóak. A szabálysértés elbírálásakor a cél a differenciált büntetéskiszabás, mely az ismételt elkövetéstől visszatartó hatással bírhat.
– Előfordult esetleg olyan is, akit bár többször megbüntettek, mindig újra elkövette a szabálysértést? Mert mondjuk egyszerűen megvonta a vállát a büntetési tételre?
– Természetesen előfordult, hogy a szabálysértés elkövetése után kiszabott helyszíni bírság vagy pénzbírság nem érte el visszatartó hatását. Azonban az ismételt elkövetés esetén a szabálysértési hatóság szigorúbb büntetést szabott ki. A szabálysértés elkövetése sok esetben gondatlanságból ered, de ezen ügyekben is súlyosító körülményként veszi figyelembe a hatóság a szabályértési előéletet. A szabálysértési törvény hatályos rendelkezése alapján szigorúbb büntetés – akár elzárás – szabható ki az eljárás alá vont személlyel szemben, ha a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták. A jogszabályi módosítást követően az ismételt elkövetésnél a kiszabható pénzbírság maximális összege is emelkedik. A szabálysértés elkövetése miatt kiszabott pénzbírság mértékének megállapítása tehát továbbra is a szabálysértési hatóság mérlegelésének függvénye a jogszabályban meghatározott büntetéskiszabási szempontok alapján. Kivételt képeznek ez alól a már fentiekben említett fix bírságok, melyek összege azonban változatlan marad.
– Emlékeznek olyan balesetre, amit egy ilyen notórius szabályszegő követett el, mert tulajdonképpen nem volt visszatartó ereje a bírságnak?
– Bizonyára előfordult olyan eset, amikor a balesetet olyan személy okozta, aki előzőleg követett el közlekedési szabálysértést és a hatóság pénzbírsággal sújtotta. A hatóság, élve a mérlegelési jogkörével igyekszik az első szabálysértés elkövetésénél olyan bírságot kiszabni, amely az ismételt elkövetéstől visszatartó erővel bír, melyhez az őszi jogszabályváltozás nagyobb teret biztosít. A balesetmegelőzésben a szabálysértési hatóságnak kiemelt szerepe van. A prevenciós hatást a legnagyobb visszatartó hatással bíró járművezetéstől eltiltás mellett a pénzbírság mértékének emelésével tudják elősegíteni a szabálysértési hatóságok. A közlekedési szabálysértési ügyek elbírálása során a szabálysértési hatóságok súlyosító körülményként értékelik az adott területre jellemző, leggyakoribb baleseti okokhoz vezető szabálysértési cselekmények gyakoriságát is.
– Ezek tudatában mely területen voltak az utóbbi időben leginkább kirívók a szabálysértések?
– 2023. év első felében a vezető baleseti okok közül az elsőbbségi szabályszegés, a sebességtúllépés, a kanyarodásra, haladásra, irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megsértése játszott szerepet a sérüléses balesetek bekövetkezésében. A közúti balesetek döntő többségét a személygépkocsi-vezetők okozták.
– Akkor térjünk át arra, hogy a rendőrség, hogyan igyekszik megértetni az állampolgárokkal, hogy nem a pénzbeszedés a cél, hanem a bűn- és balesetmegelőzés. Az, hogy megtanulják tetteikért felelősséggel tartoznak.
– A jogszabályban meghatározottak szerint intézkedünk, vagy folytatjuk le az eljárásainkat. A szabálysértési határozatok részletes indoklást tartalmaznak az alkalmazott szankciókra vonatkozóan. A rendőrség feladata a közlekedési és rendészeti tevékenységében a jogkövető magatartás „kikényszerítése” a rendelkezésre álló normák betartatásával. Prevenciós eszközeinkkel a felelősségtudat szintjének emelése, a biztonságos, felelősségteljes közlekedésre nevelés a fő cél.
– A fiatalkorúakra vonatkozó szankcióik is változtak. Ez azt is magában hordozza, hogy velük is egyre több a probléma? Egyfajta üzenet is a szülők felé? Mert nyilván ők fizetik meg a bírságot.
– A fiatalkorú elkövetőre kiszabható szankciót a jogalkotó azonos arányban emelte a kiszabható maximális pénzbírsággal. Ezáltal a módosítás őket is ugyanolyan mértékben érinti, mint más szabálysértés elkövetőjét. Jó hír viszont, hogy a fiatalkorú elkövető ellen indult szabálysértési eljárások számában vármegyénkben számottevő emelkedés nem következett be. Esetükben a hatóság célja a nevelő hatás elérése, nem pedig az, hogy a szüleiket megbüntesse. Fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül pedig nem szabható ki.
– Ők jellemzően milyen szabálysértéseket követnek el, s miért fontos, hogy időben észbe kapjanak, esetleg pont egy pénzbírság miatt?
– A fiatalkorú elkövetők többségében kisebb súlyú közlekedési szabálysértést követtek el a vármegyénkben. A szabálysértési hatóság velük szemben nevelő célzattal egyes esetekben meghallgatást foganatosít, valamint intézkedést alkalmaz, mivel elsődleges cél az ismételt elkövetéstől való visszatartás. Ez a korosztály az, ahol a hatóság a jövőre vonatkozóan hathatósabb eredményt érhet el a megfelelő hatósági eszköz alkalmazásával. A meghallgatások során – többek között – felhívjuk a figyelmet a jogsértésre, hogy az miben nyilvánult meg, azt milyen módon, milyen magatartás tanúsításával tudja a jövőben elkerülni, illetve az ismételt elkövetés során alkalmazott szigorú szankció kilátásba helyezésével próbálunk jogkövető magatartást elérni.
– Összességében a kívülállóknak úgy tűnik, a legrosszabb helyzet a közlekedés területén van. Megállja a helyét ez az állítás?
– Igen, a szabálysértési eljárások túlnyomó többsége közlekedési szabályszegés elkövetése okán indul meg.
– S a rendőrség mit tud megtenni azért, hogy a közlekedési morál javuljon? Több ellenőrzés, több traffipax, több civil rendőrautó az utakon?
– A rendőrség a vezető baleseti okokat folyamatosan monitorozza, elemzi. Ezt követően ezekre a területekre, szabálysértésekre fókuszálva történnek a rendőri ellenőrzések és intézkedések. A szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárásokban a balesetmegelőzési és a jogszabályban meghatározott büntetéskiszabási célok figyelembevételével szigorú, következetes és differenciált szankció alkalmazásával tud hozzájárulni a közlekedési morál javításához. Természetesen az ellenőrzések számának növelése, a kihelyezett sebességmérő kamerák, a rendőrségi jelleg nélküli járművel történő szabálysértések kiszűrése, mindenképp elősegítik a közlekedésbiztonság javulását.
– Igaz, hogy még nem lépett hatályban, de mégis mit várnak ettől a módosítástól? A rendőrség szerint mely területen kellene mindenképp sürgős változás az állampolgárok részéről?
– A súlyosabb szabálysértés elkövetőivel szemben alkalmazható szigorúbb büntetés kiszabása esetén az ismételt elkövetéstől való visszatartást szeretné a hatóság elérni, ezáltal a jogkövető magatartást. Közlekedési szempontból a rendőrség célja a közlekedési morál javítása, a közlekedésbiztonság fokozása, a személyi sérüléssel járó balesetek számának visszaszorítása. – zárta Szűcs Zsuzsanna rendőr alezredes, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóságának Igazgatásrendészeti osztályvezetője.
Egyelőre a módosítás tehát nagyon friss, mégis sok beszédtémát ad már most. Tapasztalatokról majd csak szeptember után lehet beszélni, hiszen ahogy fentebb is írtuk, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása 2023. szeptember 1-jétől lép hatályba.
Egyet azonban már most leszögezhetünk: ezeknek a jogszabályban történt változásoknak a célja megóvni a szabálykövető állampolgárokat a szabályszegőkkel szemben. Ez a legfőbb, mert ha nem változik pozitív irányba mondjuk a hazai közlekedési morál, akkor sajnos egyre több és több szomorú hírről kell beszámolnunk majd….