November 11-e Szent Márton, a pannonhalmi monostor, a bazilika és Pannonhalma város védőszentjének ünnepe. Ez alkalomból az elmúlt hétvégén sem maradhatott el a közös, történelmi és szakrális értékeken nyugvó ünneplés, ám az idei más volt, mint a többi. Szombaton a rendezvény részeként Novák Katalin nyitotta meg ugyanis a „Pannonhalmi Bazilika 800” emlékévet, hiszen 2024-ben lesz nyolcszáz éve, hogy a gyönyörű szerzetestemplomot helyreállították és ünnepélyesen felszentelték.
Szerénytelenség nélkül, bátran kijelenthető, hogy nem találunk ma olyan középkori templomot Magyarországon, mely méretében és történelmi jelentőségében a pannonhalmihoz hasonlítható volna, s egy szinte megszakítások nélkül ezer éven át folyamatosan működő szerzetesközösség óvó környezetében épségben maradt volna fenn mindmáig. A bencések büszkék lehetnek értékeikre, méltó módon ápolják, őrzik és gazdagítják is azt, melynek egyik ékes példája az évente megrendezendő Szent Márton-napi rendezvény. A bencés szerzetesközösség számára oly fontos esemény mindig felemelő, ám ezúttal kettős jelentéstartalommal bírt a hétvégi rendezvény.
A Michael Wallace Banach magyarországi apostoli nuncius celebrálta szentmisét követően, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát Novák Katalint kérte fel a „Pannonhalmi Bazilika 800” emlékév megnyitására, mely jelzi azt is, hogy méltó módon szeretnék megünnepelni és közösségi ünneppé tenni a pannonhalmi bazilika újjáépítésének és felszentelésének nyolcszázadik évfordulóját. „A magyar királyság megszervezése még csak álom volt, amikor 996-ban Géza fejedelem kérésére Szent Asztrik Magyarországra jött és Szent Márton-hegyén megvalósult az első magyar bencés kolostor. Asztrik Pannonhalma első apátja, a születendő magyar állam első és bizonyosan rendkívül eredményes diplomatája volt” – idézte fel a múltat a köztársasági elnök.
Beszédében kiemelte: a bencések nem rombolják a világot, hanem építik, gyógyítják a környezetüket, és nem mérgezik. Nem zűrzavart keltenek, hanem harmóniát, nem a rendetlenséget, hanem a rendet vigyázzák, nevelnek és nem züllesztenek. A nevelés és oktatás kapcsán Novák Katalin hozzátette: „a pannonhalmi bencéseknél folyó nevelés ma is inspirációt jelenthet és inspirációt is kell, hogy jelentsen az egész magyar iskolarendszer számára. Pannonhalma a magyar oktatás bölcsője, ahol egységben van a tudás és a hit. Egységben a versenyképesség és az erkölcsi nevelés. Ezek egymást erősítik és nem gyengítik.”
Az elismerő szavak sorában a hegyre épült templomra is külön kitért a köztársasági elnök. „Pannonhalma bencés monostora a keresztény Európa védőbástyája, örökérvényű regulákkal, hittel és értékkel. Pannonhalmán több mint tíz egymást követő évszázad magyar történelme sűrűsödik össze, különösen legfőbb épületében, a 800 esztendeje felszentelt bazilikában. Több keserves időszakon túljutottak, megőrizték hagyományaikat, bővítették és megújították környezetüket és egy percig sem feledték el keresztény küldetésüket. Immár több mint ezer éves a monostora, 800 éves a bazilikája és bő 200 esztendős az iskolája. Magyarországnak szüksége van Pannonhalmára, a hegyre, amely az ég felé emel” – mutatott rá Novák Katalin.
Az emlékévet 2023. november 11-től 2024. november 11-ig a közösségépítés és a kulturális párbeszéd súlypontjai köré szervezik a bencések. „Ha körbenézünk 800 éves bazilikánk falain látjuk, hogy 12 gyertya ég. A templom születésnapi gyertyái ezek, egyszersmind a 12 apostolra emlékeztető fények. Ebben a 800 éves templomban az apostolok társára Szent Márton szerzetes püspökre is emlékezünk. Ők mind arra emlékeztetnek minket, hogy az életünket odaadjuk Testvéreinknek és az Úrnak. Hálát adunk ezért a csodálatos templomért, amit 1224-ben elődeink felszenteltek” – emelte ki beszédében a hétvégi rendezvényen a főapát, Hortobágyi T. Cirill.
A pannonhalmi bazilika számtalan közösség szíve: szerzetestemplomként a bencés szerzetesközösségé és az ide kapcsolódó híveké, családoké, diákoké, öregdiákoké; székesegyházként a Pannonhalmi Területi Főapátság hívő közösségeié; építészeti, kulturális és világörökségi helyszínként a Kisalföldé, a Nyugat-Dunántúlé és egész Magyarországé. Az emlékév során a bencés közösség Pannonhalmára hívja ezeket a közösségeket, és az ünneplésen túlmenően az ő összetartozásukat, gyarapodásukat és megbékélésüket szeretné szolgálni.
Galéria: MekliZ Fotó
TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos
Korábban a témában: