Távol álljon tőlünk az ijesztegetés, de sajnos tényleg egyre több embert vágnak át az interneten. A csalók napról-napra dörzsöltebbek lesznek, s igazából csak önmagunk akadályozhatjuk meg, hogy áldozattá váljuk. Ehhez pedig tisztában kell lennünk a főbb veszélyforrásokkal. A rendőrség segít, hogy lehető legjobban felvértezzük magunkat, a többi tényleg rajtunk múlik.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának osztályvezetője, Szabó Csaba rendőr őrnagy készséggel állt a Győr+ Média rendelkezésére, s azt már a beszélgetés elején leszögezte: az internetes csalásoknak fiatal és idős is áldozata lehet, sőt, még az sem számít, hogy például ki milyen munkát végez. A csalók az óvatlanságot, a lelkesedést, a túlzott biztonságérzetet és a „velem úgysem történhet meg” felfogást használják ki arctalanul, gátlástalanul.
– A bűnelkövetők attól sem riadnak vissza, hogy sokszor bankok nevében próbáljanak meg minket átverni…
– Így van, s legtöbbször telefonon, vagy e-mailben próbálkoznak, s ez nem is kötődik annyira netes vásárláshoz. Sokszor csak tájékoztató jelleggel keresik fel az embereket. Legtöbbször a hívó fél banki alkalmazottnak adja ki magát, majd arról tájékoztat, hogy csalás történt a kártyával, ezért fontos egyeztetni a bankkártya adatokat. Sokan bedőlnek ennek a trükknek, hiszen a pénzüket féltve nem gondolják végig, hogy az adatok a bank részére elérhetőek, miért kellene azokat nekik megadni, vagy azokat egyeztetni? Még az is előfordul, hogy megadják a bankkártya hátoldalán található, úgynevezett CVC kódot is, amelyet soha, semmilyen szolgáltató nem kér, s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni!
– Sokszor érkezik SMS a telefonra, ami kártékony kódot tartalmaz. Itt mit akarnak elérni?
– A módszer lényege, hogy olyan SMS-üzenet érkezik a telefonra, amelyben a címzettet egy csomagküldemény rövid időn belüli érkezésére emlékeztetik. Az üzenet egy linket tartalmaz, amelyet megnyitva valamely csomagküldő szolgálat arculati elemeivel ellátott weboldal jelenik meg, azonban ott semmilyen funkció nem érhető el. Az oldal egyetlen célja, hogy az óvatlan látogató telefonjára vagy más okoseszközére egy kártékony kódot tartalmazó alkalmazást telepítsen. Ennek segítségével pedig az elkövetők hozzáférhetnek majd az eszközön tárolt adatokhoz. A támadás elsősorban Android-rendszert futtató eszközöket érint. A települést követően az alkalmazás akár a netbank-applikációban tárolt adatokhoz is hozzáférhet. Ha tudjuk, hogy nem rendeltünk semmit sem, akkor ne bizonytalanodjuk el, s ne kattintsunk semmiféle linkre!
– Miként védhetjük ki ezeket a támadásokat, vagy hogy hívjük fel a szeretteink figyelmét az óvatosságra?
– Semmilyen körülmények között ne adjanak meg az emberek bizalmas információkat, banki adatokat vagy azonosítókat olyan hívásra, vagy e-mailben, sms-ben kapott felkérésre, amit nem saját maguk kezdeményeztek! Hiába látszanak valódinak, a megadott linkek és a telefonszámok mind hamisak, s a csalók kezében vannak. A bankok jól ismert telefonszámát és webcímét mi magunk írjuk be, mielőtt tranzakciót indítunk! Nagyon lényeges, hogy soha ne adjuk ki ismeretleneknek – főként ne telefonon, interneten – a bankkártyánk adatait, netbankunk belépési adatait! A bankok az ügyintézés során soha nem kérik az ügyféltől ezeket, mivel az ügyfél-azonosítás során a valódi banki dolgozó ezen adatokat látja! Ha valaki más szeretne pénzt utalni nekünk, akkor annak mindig elég a nevet és bankszámlaszámot megadni, más adatra, netbankos kódos megerősítésre nincs szüksége tőlünk! Mert ha ezekhez is hozzájutnak, tulajdonképpen máris megnyitottuk nekik a számlánkat… Hangsúlyoznám, hogy ismeretlen eredetű programot soha ne telepítsünk fel vagy töltsünk le a számítógépünkre vagy telefonunkra! És ebben a kérdésben ne is hallgassunk senkire, mert a bankok ilyet soha nem kérnek az ügyfelektől. Sőt, még arra sem kötelezhetnek senkit, hogy netbankot használjon, ennek se dőljünk be, ha felszólítanak rá! Ahogy annak se, hogy a bank telefonon utasít bennünket, hogy utalást indítsunk, mert ilyet sem tesznek soha! Ha mégis megtörtént a baj, akkor azonnal keressük a bankunkat és kérjük a bankkártyánk letiltását!
– Az online piacterek egyre népszerűbbek, viszont egyre veszélyesebbek is… Miért?
– Pár éve még a vevők megkárosítása volt a jellemző, manapság azonban már az eladók is a visszaélések céltáblájává válhatnak. Az ilyen esetekben az óvatlan eladót úgy verik át, hogy a piactéren „értékesített” áruért járó ellenérték fogadásához vagy az áru kiszállításához valamilyen szokatlan, további teendőt várnak el. Jellemző módszerük, hogy vevőként jelentkeznek egy interneten található apróhirdetésre. Majd következik, hogy egy népszerű csomagküldő szolgáltatás igénybevételével kérik a megvásárolni kívánt termék átvételét, ezért üzenetben küldenek egy hamis linket, ahol intézhetjük a fizetést és a csomagfeladást. Amikor eladóként a linket megnyitjuk, a „Vevő adatai”, illetve egy „Fizetés elfogadása” vagy „Pénzeszköz átvétele” feliratú gombot látunk, amelyre kattintva megjelenik a bankok listája, amiből kiválaszthatjuk a saját bankunkat. Arra kattintva átvisz minket egy, az internetbankunk oldalára megtévesztésig hasonlító hamis weblapra. Itt a felhasználónév, jelszó, és akár SMS-kód megadásával a csalók megszerzik azokat az adatokat, amelyekkel azután már jogosulatlan tranzakciókat kezdeményezhetnek. Minden esetben fontos, hogy ha hirdetőként ilyen linket kapunk, arra ne kattintsunk! Védjük saját adatainkat a bűnözőkkel szemben, hiszen személyes és pénzügyi adataink komoly értéket képviselnek!
Szabó Csaba rendőr őrnagy azt is elmondta, hogy létezik egy kiberpajzs.hu nevű honlap, amelynek célja, hogy a látogatók folyamatosan tájékoztatást kaphassanak a digitális pénzügyek alapvető tudnivalóira és segítséget nyújtson a csalások idejében történő felismerésében, megakadályozásában és kezelésében. De erről a honlapról bővebben majd legközelebb beszélgetünk a bűnmegelőzési szakemberekkel.
Nyitókép: Depositphotos.com