Németh László Széchenyi című történelmi drámája izgalmas pszichológiai thriller Széles Tamás főszereplésével. A Petőfi Színházban november 15-től látható az előadás felnőtt és középiskolás bérletben. 

A történelmi dráma Széchenyi István utolsó napjait mutatja be a döblingi elmegyógyintézetben, miután megírta az Ein Blicket, a Bach-rendszert bíráló tanulmányát. Ez Londonban jelent meg német nyelven. Hiába volt a császár titkos tanácsadója, házkutatást tartottak nála, elkobozták írásait, besúgókat állítottak rá, megfigyelték, megfenyegették. A zaklatások rontottak egészségi állapotán. Féltve nemzetét, családját, nemesi címüket, tartva attól, hogy valóban bezárják az igazi őrültek közé és eltüntetik a politikából, hosszas vívódás, kétségek közepette öngyilkosságot követ el. Az ehhez vezető utat, történelmi és intellektuális mozzanatokat, kezelő orvosával, Goldmark doktorral folyamatosan zajló önmardosó vitáit hozza felszínre az előadás egy izgalmas sakkjátszma árnyékában.

Létezik egy isteni mérce. Ha ahhoz mérjük a megoldhatatlan dolgokat, s azokat ideálként tűzzük ki, akkor létrehozható az állapot, hogy megforgatható a világ. Csiszár Imre rendező így tekint Széchenyi életművére. Úgy véli, ez alapján kell megfejtenünk a mű központi kérdését, miért lett öngyilkos, mi vitte el odáig? Az író is ezt taglalja ebben a történetben. Ezért inkább a darabot pszichológiai thrillernek, mint történelmi drámának gondolja.

“-Szellemi gigászról beszélünk. Egy embernek az utolsó óráit láthatjuk, sok kérdés, ellentmondás tör felszínre egyszerre. Az, hogy elmegyógyintézetben vagyunk, nem azt jelenti, hogy Széchenyi elmebeteg lenne. Sokféle tudás által megterhelt személyiség, s mindez, a hozzá társuló szenvedély, amely benne munkálkodik, nyomot hagy az elmén. Olyasvalaki ő, aki talán túl sokat vállalt az életben, s túljutott a fizikai, szellemi képességein. A darabban Goldmark doktor az, aki Széchenyivel szemben opponál, vitatkozik, ellentétes véleményeket, nézeteket képvisel. A doktor olyan régen él az őrültek között, hogy rajta is mutatkoznak az őrületnek bizonyos jelei, de az író nem azt akarja ezzel mondani, sugallni, hogy őrültről van szó. Ez a szereplő segít továbbgondolni, megérteni, láttatni Németh László Széchenyiét” – húzta alá Csiszár Imre, aki utoljára 2011-ben rendezett Sopronban.  

Szakács Györgyi Kossuth-és Jászai-díjas művész, látványos, korhű jelmezeket tervezett a történethez. Csiszár Imre nem modernizálta az előadást, ő is meghagyta abban a korban, amikor láthatjuk Széchenyi István utolsó napjait a döblingi elmegyógyintézetben. Németh László szövegét sem igazították a mához, csak apró húzásokat végeztek a művön. Az írónak ezt a darabját ritkán játsszák magyar színpadokon. Sopronban most először kerül színre a város első díszpolgáról szóló darab.