Vincze Ottó pályafutásáról egyetlen mérkőzés biztosan mindenkinek eszébe jut: a Ferencváros 1995-ös, első Bajnokok Ligája-szereplése, és a Grashoppers elleni találkozó, ahol a Fardi 7-es számú játékosa két gyönyörű gólt lőtt a svájciaknak. Az eufórikus győzelmi hangulatra még rátett néhány lapáttal a legendás kommentátor Knézy Jenő gólöröme a tv-közvetítésben. Vincze Ottó nevét ekkor az is megjegyezte aki korábban még nem hallott róla.

A játékos karrierje persze nem sűríthető bele egyetlen mérkőzésbe, hiszen játszott a magyar válogatottban, szerepelt a máig utolsó magyar csapatban, amely kijutott az olimpiára, (bár Atlantában már nem volt ott a keretben), nagy reményekkel igazolt a világhírű Barcelonához, bizonyíthatott a svájci bajnokságban és a Bundesligában, majd néhány évet lehúzott az ETO színeiben is. Vincze Ottó a mai napig a labdarúgás közelében van, jár meccsekre, látja a fejlődést, és a hiányosságokat is. Az egykori közönségkedvenc a Spílerben a kilencvenes-kétezres évek magyar futballját körülvevő közegről, a jelenlegi körülményekről, sikerekről, kudarcokról, Marco Rossiról, a válogatottról, és a Szoboszlai-jelenségről is beszélt.