Szlapák Dániel győri rodeó rider nemrég tért haza Franciaországból, ahol a sportág Európa-bajnokságát tartották. A kontinens legjobbjai mérték össze a tudásokat, a tehetséges magyar bajnok pedig az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Vele beszélgettünk.
„Nagyon jól éreztem magam! Sőt, életem legjobb és legélvezetesebb versenye volt. Eleve úgy mentem ki, hogy ez az a verseny Európában, amiből a legtöbbet profitálhatok tudás terén. Ez így is történt. Rengeteg dolgot ellestem, és rengeteg dolgot tanultam, amitől jobb lehetek, és fejlődhetek a jövőben. A srácok előtt, pedig le a kalappal. Ez az, ami egy óriásit dobott az egészen. Kint értelmet nyert számomra a második család szó. Nem tapasztaltam még hasonlót sportban. Mindenki annyira segítőkész volt és felhőtlenül jól érezte magát, mintha ezer éve együtt versenyeznénk. Pedig sokan most találkoztunk először.”
Dani arról is mesélt, hogy bizony ennél erősebb verseny nincs ebben a sportágban Európában, így érthetően a mezőny is a legerősebb, ami jelenleg létezik. Ezen az eseményen mindenki szeretne legalább egyszer ott lenni és helyezést elérni.
„Az európai indulók mellett még kiegészült a mezőny brazilokkal. Róluk tudni kell, hogy az egyik legjobbak ebben a sportágban. Idén összesen 28 induló volt, mindenki mögött már nagyon sok versenyeredménnyel. Volt olyan társunk, aki már ezen a megmérettetésen is nyert, vagy éppen döntős volt valamelyik évben. Ott volt az olasz, a francia és a belga bajnok is. Sőt, az egyik srác, a PBR-ban, azaz a világ legnagyobb rodeó szervezetének a Brazil sorozatában a top 7 finalista között végzett. Úgyhogy tényleg brutál erős mezőny volt most is…”
A magyar versenyző, bár meglehetősen fiatal, számos versenyen bizonyíthatta már hogy „bikára termett”. Ám az a profizmus, az a környezet, amivel Franciaországban találkozott őszintén meglepte. S szó se róla, élvezte a kint töltött pár napot.
„Teljesen más ennyire komoly ellenfelek között lenni. Ám mégis a hangulat és a légkör, páratlanul jó volt ennek ellenére. Senki nem éreztette senkivel, hogy honnét jött, és mit rakott le már eddig az asztalra. Ennyi néző előtt sem versenyeztem még sosem. Az is új volt. Illetve az, hogy ennyi nemzet volt, és az a sok nyelv, ami ott párhuzamosan szólt. Amit még mindenképp kiemelnék, hogy először éltem meg azt, hogy 4 nap alatt 3 versenynap is volt. Kettő selejtező forduló, majd egy döntő a legjobb 18 riderrel. Azért ez elég kimerítő volt, de kellemesen kimerítő. Az nagyon jó volt, hogy iszonyatos profi volt a szervezés. Mindenki tudta a dolgát, nem volt fennakadás, s emellett még segítőkészek és kedvesek is voltak a szervezők. Tényleg csak a versenyzéssel kellett foglalkoznunk.”
Ha valaki arra gondolna, hogy csak a riderek voltak Európa legjobbjai, akkor gyorsan ki kell ábrándítanunk, ugyanis a bikák is a legkiválóbbak voltak amelyek jelenleg fellelhetők. Erről is szívesen beszélt Dani, aki elmondta, hogy itt szinte mindegy volt, milyen bikát kapott a versenyző.
„Persze azért a legjobb bikák között is vannak apróbb különbségek, élőlények, mindegyik egyedi valamilyen szinten. Nekem szerencsére kedvező volt a sorsolás, mert természetesen itt is az alapján kaptunk bikákat. Egyszer az egyik legjobbat kaptam, a másik kettő ülésnél viszont olyat, amelyik a középmezőnyhöz tartozik, de azért elég jó pontokat lehet velük szerezni.”
Olyannyira, hogy Szlapák Dániel az előkelő harmadik helyet szerezte meg, amellyel nem csak magának, a hazai bikarodeónak, hanem Győrnek is hírnevet szerzett. Érthető, hogy még a verseny hatása alatt van, s marad is sokáig. S ha valaki kételkedett volna eddig az elhivatottságában és elszántságában, annak igencsak megmutatta, hogy helye van a talán még kissé szokatlan, de egyre népszerűbb sportágban.
„Óriási álmom vált már azzal valóra, hogy elindulhattam ezen a versenyen! Ezért szeretnék itt is köszönetet mondani mindazoknak, akik valamilyen formában támogattak, és biztattak, illetve mellettem álltak. Az meg, hogy helyezést is elértem, a mai napig felfoghatatlan számomra. Ám komolyan mondom, hogy a legtöbb, amit én ettől a nemzetközi versenytől kaptam, az a sok és nagyon értékes barátság és kapcsolat, amit kialakítottam. Na meg persze minden, amit elleshettem, megfigyelhettem, tanulhattam a többi, komolyabb szinten lévő versenyzőtől. Úgy gondolom, ha ezeket alkalmazni tudom, akkor innentől rengeteget fejlődhetek és még jobb lehetek.”
Dani szerénységét és realitásérzékét az is mutatja, hogy amikor nekiszegeztük a kérdést, hogy akkor most már egyre magasabban jegyzik a Szlapák nevet a sportágban, mosolyogva válaszolt:
„Ezt nem mondanám. Nagyon fiatal vagyok, és szinte még kezdőnek számítok. Szerintem inkább csak sok emberben meglepődést váltottam ki a környezetemben. Nagyon kevesen hittek abban, hogy képes vagyok megcsinálni. Viszont a kinti riderektől nagyon sok elismerést kaptam, és olyan pozitív visszajelzéseket, amelyek szinte felfoghatatlanok. Ám nem az elismerések beseprése a célom! Csak csinálom azt, amiben megtaláltam magam és ami éltet. Szeretnék ebben a sportban az egyik legjobb lenni itt a környékünkön, amiért sokat dolgozom. De nem mások megítélése miatt, hanem magam miatt! Elsősorban magamnak szeretném bizonyítani, hogy helyem van ebben a sportban! Az meg hogy ki hol jegyez?! Nos, nyilván jól esik, ha elismerést kapok, de nem tör meg ha negatívat, ami azért valljuk be, még sűrűbben érkezik. Igazából különösebben semmin nem változtat. Ha pozitívan vélekednek a karrieremről, ha nem, a következő bikám attól még ugyan úgy várni fog majd a kalodában…” – zárta a győri Szlapák Dániel bikarodeós fiatalember.