Rendhagyó testnevelés órán vettek részt a Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola negyedikesei: Fóris Norbert, az önkormányzat esélyegyenlőségi biztosa látogatott el hozzájuk, és vezette be őket a csörgőlabda rejtelmeibe.
A játék amilyen egyszerű, olyan bonyolult – a pályán 3-3 játékos gurítja a mozgás közben csörgő hangot kiadó labdát egymás felé álló, vagy térdelő helyzetből. A védekező csapat feladata megállítani a felé tartó labdát úgy, hogy az ne pattanhon a palánkra, mert az találatnak számít. A felcsíkozott pályán lévő vonalak alatt zsineg fut a könnyeb kitapintás érdekében, mégpedig azért, mert a játékosok csupán a hallásukra és bőrön keresztül bejutó ingerekre hagyatkozhatnak, mivel végig szemfedőt viselnek.
Az eseményen dr. Pergel Elza alpolgármester köszöntötte a diákokat. Az érzékenyítő foglalkozást támogatja az önkormányzat, mivel hisznek abban, hogy már gyerekkorban világossá kell tenni azt, hogy vannak élethelyzetek, amikor nehézségekkel kell megküzdeni. „Akik ügy születnek, hogy valamelyik érzékszervük nem tökéletesen működik, azok talán nem is tudják, vagy nem is érzékelik, hogy van némi hátrány az életükben. Mi, akik akadály nélkül tudjuk az életünket élni, csodálkozó szemekkel követjük az ő életüket és munkájukat. Hajlamosak vagyunk arra, hogy sajnálkozzunk, pedig teljes életet bárki élhet. Nekünk segíteni és támogatni kell őket abban, hogy megtalálják azokat az apró örömöket és utakat, amivel teljes életet élhetnek“ – véli az alpolgármester, aki kitért arra is, hogy a csörgőlabda különösen jól megmutatja, hogy mennyi készség és szándék van a gyerekben arra, hogy ezt elsajátítsák, és ha rajtuk keresztül tudjuk az üzenetét közvetíteni a felnőttek felé, hamarabb célt érünk.
Fóris Norbert, az önkormányzat esélyegyenlőségért felelős polgármesteri biztosa mutatta be a csörgőlabdát. Célja, hogy megmutassa, milyen bekötött szemmel mozogni és csak a labdára fókuszálni. „Sokkal jobb az az érzékenyítő lehetőség, amikor bevonjuk a tevékenységbe a programban részt vevő gyerekeket. Ha van is olyan, aki először picit fél, a végére felbátorodik, és az órák végén többen is jelentkeznének még több játékra” – osztotta meg tapasztalatait a parasportoló.
A játékot egyébként az 1976-ban, Torontóban mutatták be a paralimpián és az 1980-as armnheimi játékok óta hivatalos olimpiai sportág. A Rába ETO SE megtette az első lépéseket az egyesület berkein belül a csörgőlabda szakosztály létrehozására. Kovács János, az egyesület elnöke elmondta, hogy bár minden területen kiváló sportolóik vannak, céljuk az, hogy felkarolják a városban azokat a sportágakat is, amelyeknek nincs igazán bázisuk, vagy nem kapnak lehetőséget a fejlődésre. Az egyesület alapvetése a szabadidősportok támogatása, így az önkormányzat felhívta a figyelmet a kevésbé ismert sportágra is. Kovács János úgy véli, hogy igény mutatkozik a látók részéről is a csörgőlabdára, az egyesület pedig lehetőséget biztosít arra, hogy ép és látássérültekből álló, vegyes csapatokat alakítsanak ki.
A negyedikesek háromfős csoportokat alakítottak ki a bemutató órán és nagyon hamar belejöttek a játékba. Az alsó tagozatos Anna úgy nyilatkozott, hogy a hétköznapi életben mindig a látására hagyatkozik, és eleinte fura volt csak a hallását használni. Aki csak ezután próbálná ki a sportágat, annak azt tanácsolja, a mérkőzés közben maradjon csendben, figyelje a labda hangját és a többiek jelzéseit is, de különösen fontosnak tartja a jó gurítást. Anna egészen új és hasznos élményt kapott: egy picit belekóstolhatott vak, vagy gyengén látó társai életébe.
A program célja pontosan ez, és alátámasztja azt a tézist, mely szerint a sport hidat képez az épek és fogyatékkal élők között.
Galéria: Marcali Gábor
TV-s szerkesztő: Németh Boglárka