Jakabos Zsuzsanna számtalan magyar bajnoki címmel, Európa-bajnoki aranyéremmel, és öt olimpiával a háta mögött zárhatja le példátlanul hosszú úszókarrierjét. Úgy érzi, ha ez meg is történik, akkor sem távolodik el teljesen szeretett sportágától, hiszen nem tudja elképzelni az életét a medencéktől távol.

A győri úszóklasszis nemrég ünnepelte 36. születésnapját, úgy, hogy egy különleges korosztály utolsó képviselőjeként még mindig aktív. Ebből a társaságból Verrasztó Evelyn, Mutina Ági és Hosszú Katinka is visszavonult már, Jakabosnak viszont a párizsi indulásra is komoly esélye volt, végül egy hajszálnyival lemaradt pályafutása hatodik olimpiájáról. De vajon az ötkarikás játékok közül melyik a kedvence?

„Az, amelyiken ott se voltam, a legutóbbi. Itthonról néztem és mégis imádtam. Azt gondoltam, hogy majd rosszul esik látni a többieket versenyezni, de nem ez történt. Most jöttem rá, hogy mekkora dolog az olimpia, hogy tényleg rengetegen nézik, szurkolnak, és magukénak érzik a magyar sportolókat. Amikor ott vagy versenyzőként, csak magadra figyelsz, semmi más nem érdekelhet, persze jönnek a hírek, de teljesen más az élmény. Egészen eddig egyébként a pekingi állt a szívemhez legközelebb, azt a kínaiak iszonyatosan jól összerakták” – meséli a világbajnoki szereplések számában magyar rekorder úszó, akinek pályafutása Pécsről indult, majd tizenkét évvel ezelőtt Győrben folytatódott. Ez a karrier párhuzamosan futott az egyik legsikeresebb magyar sportolóéval, Hosszú Katinkáéval.

„Nagyon jót tett nekem, nekünk, a mi korosztályunknak, hogy húztuk egymást. Katinkával kis korunk óta úgy alakult a kapcsolatunk, hogy a medencében ellenfelek voltunk, le akartuk győzni egymást, de amint becsaptunk a célba, újra azok a barátok lettünk, akik együtt nőttek fel. Vidéki lányokként szobatársak voltunk az összes edzőtáborban, ám a versenysport arról szól, hogy ha előtted adódik egy lehetőség, azt nem adod át másnak. Velünk is történt ilyen, de soha nem volt emiatt bennem rossz érzés” – utalt a barátok közti rivalizálásra Jakabos Zsu, majd azt is elárulta, milyennek képzelte el korábban a visszavonulása pillanatait.

„Mindig azt gondoltam, hogy egy verseny előtt fogom abbahagyni végleg az úszást. Mégpedig úgy, hogy állok a rajtkövön, egyszer csak leveszem a sapkámat, eldobom, hogy én ezt többet nem úszom le, mert utálom az izgulást, de úgy tiszta szívből. És ha vége lesz, nem az úszást nem akarom többé, hanem az izgulást. Versenyeken már nem akarok indulni, de az úszást nem hagyom el, nekem ott kell lennem az uszodában, a medencében, mert ezt szeretem. Mindenképpen aktívan szeretném élni a következő éveimet.”