Történt, hogy egész nap úgy sodortak magukkal az események, hogy eszembe sem jutott enni. De semmit. A japán szállodai reggeli kimerül a vajas pirítós, és a híg kávé kombinációjából, így gondoltam, hogy majd a sajtóközpontban eszem pár pogácsát és az kitart ebédidőig. Csakhogy – a szokásokkal ellentétben – ott sem volt semmi, csak.. igen, kitalálták: … Bővebben: Az éhség nagy úr
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba