Kilenc év után jutott el újra legalább a legjobb négyig az ETO FC a labdarúgó Magyar Kupában. A klub 2013-ban a döntőben is pályára léphetett, de ott a Debrecentől vereséget szenvedett. A legnagyobb különbség a két menetelés között az, hogy akkor egy bajnoki címet szerző hazai topcsapat egy tőle elvárható sikert produkált, idén pedig egy NB II.-ben is bukdácsoló gárda szerepelt bravúrosan. A zöld-fehérek a jelenlegi sorozatban élvonalbeli együtteseket, a Puskás Akadémiát és a MOL Fehérvárt is búcsúztatták, az elődöntőben pedig a Ferencvárossal találkoznak hazai pályán áprilisban.

Az ETO nemcsak a bajnoki címek, de a kupagyőzelmek számában is az egyik legeredményesebb vidéki egyesület Magyarországon. A zöld-fehérek történetük során ugyanúgy négy alkalommal végeztek az élen a Magyar Kupában, mint ahányszor megnyerték a bajnokságot. Az aranyéremhez még további négy alkalommal állt nagyon közel a Győr, mindannyiszor eljutott a döntőig, ám a végső siker elmaradt.

A hatvanas években a bajnoki első hely mellett az akkor még Magyar Népköztársaság Kupának nevezett sorozatban is nagyszerű idényeket zárt az ETO. Előbb ezüstérmes volt a csapat 1964-ben, majd egymást követő három esztendőben, 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben hódították el a trófeát, ezáltal a Kupagyőztesek Európa Kupájának (KEK) rendszeres résztvevői lettek. Olyan csapatokat hoztak Győrbe, mint a Fiorentina, vagy az AC Milan. A játékosok közül Tóth László bemutatkozott a válogatottban, Palotai Károly és Orbán Árpád Tokióban, Keglovich László pedig Mexikóban olimpiai bajnok lett.

Az újabb kupasikerre 1979-ig várni kellett a szurkolóknak, ekkor a negyeddöntőben a Dunaújvároson jutott túl az ETO, míg az elődöntőben hazai pályán 7–2-re legyőzte a Csepel együttesét, így a visszavágón elért gól nélküli döntetlennel könnyedén biztosította a helyét a fináléban. A Győr Szabó Ottó góljával a Ferencvárost verte 1–0-ra a trófea sorsát eldöntő meccsen a Népstadionban. Ebben a gárdában már többen szerepeltek azok közül, akik később a Verebes-korszak aranycsapatának is meghatározó játékosai lettek. A következő aranyéremtől a Siófok fosztotta meg a győrieket, hiszen az 1984-es döntőben az akkor másodosztályú Balaton-parti együttes legyőzte Hajszánékat 2–1-re. A 2008–2009-es idényben a Honvéd elleni döntős párharc két meccsén mindössze egyetlen gól eset, azt a kispestiek szerezték, így 1–0-ás összesítéssel ők ünnepelhettek.

A máig utolsó döntőt 2013-ban Pintér Attila vezetésével játszotta az abban az idényben a bajnoki aranyérmet is megszerző Győr. A Debrecentől elszenvedett 2–1-es vereség azt jelentette, hogy maradt az 1979-es siker az ETO eddigi utolsó kupagyőzelme.

Az ETO Magyar Kupa-döntői:

1964 – Bp. Honvéd–Győri Vasas ETO 1–0

1965 – Győri Vasas ETO–Diósgyőr 4–0

1966 – Győri Vasas ETO–FTC 1–1, 2–1

1967 – Győri Vasas ETO–Diósgyőr 4–0

1979 – Rába ETO-FTC 1–0

1984 – Siófok–Rába ETO 2–1

2009 – Budapest Honvéd–Győri ETO FC 1–0, 0–0

2013 – DVSC-TEVA – Győri ETO FC 2–1