Rendes Ákos először vett részt és teljesítette az eXtremeMan 2020 Nagyatád hosszú távú IronMan magyar bajnokságot. A megmérettetés 3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és 42,1 km futásból állt, melyet ő 13 óra 55 perc alatt teljesített a 35 fokos melegben.

Rendes Ákos közel negyven éve a sportok szerelmese, azóta, amióta szülei beíratták a győrújbaráti általános iskola sporttagozatába. Sok mindent kipróbált, atlétika, úszás, kézi- és röplabda, kerékpározás, hegymászás, búvárkodás, siklóernyőzés és más extrém sportok is szerepeltek a tevékenységei között. Intenzívebben 12 éve kerékpározik, ekkor találkozott olyan sportolókkal, akik már részt vettek triatlonversenyeken, és ők inspirálták, hogy benevezzen.

„Ez nem egy hobbisport, nem olyan verseny, amit poénból megcsinál valaki, ez évekig tartó felkészülést igényel. Ha már fizikálisan biztosak vagyunk magunkban, akkor pedig mentálisan is fel kell készülni rá” – hangsúlyozta a sportember a Győr+ Rádió reggeli műsorában. Idén, mivel az uszodák zárva voltak, kevesebb lehetőség adódott az úszásra, de a bringázáshoz, a heti több száz kilométer letekeréséhez és a futáshoz adott volt minden számára. A verseny alatti táplálkozás is rettentően lényeges, a profik szerint a verseny a hasban dől el. Fontos az óránkénti 60 gramm szénhidrát bevitele, nem több, mert hasmars lesz, nem kevesebb, mert eléhezés lép fel. Emellett óránként 6-8 dl vizet kell inni, minimum 3 sótablettát fogyasztani, valamint szükség van ásványokra, vitaminokra, energiaszeletekre. Ő több mint 60 sótablettát fogyasztott el, a már jól kidolgozott szisztéma szerint versenyzett.

„Az első szakasz, a másfél órás úszás szinte bemelegítésnek számított a 22 fokos vízben. Aztán a kerékpár nyergében hat órát eltölteni már hosszúnak tűnt, tűző napon, árnyék nélkül, erős szélben nem lehetett bolyban haladni, nem lehetett beszélgetni. A bringám pedig úgy nézett ki, mint egy búcsúi árus szekere, mindenhova felragasztottam egy kis táskát, kulacsot, tartót a frissítőknek, ezek nélkül sem ment volna. 29,4 km/h átlagsebességet teljesítettem. A bringázás után volt egy zuhanyzási lehetőségem, így felfrissülve sikerült a futópályára kijutnom. Következett a futás az 5,2 km-es körpályán, ahol egyre inkább elkezdtek beállni a lábaim, már minden lépésnél izomlázam volt, és a futás közben nem lehetett zenét hallgatni, csak róttam a kilométereket. A maratoni futópálya legvégén csak sikerült beérkezni, óriási érzés volt futni a célegyenesben, átlépni a célvonalon, teljesítve egy régi álmot, ahogy bemondják a nevem, hogy innentől kezdve IronMan vagyok!” – idézte fel augusztus 8-ai emlékeit Ákos.

Néhány nappal a verseny után Ákos már úgy nyilatkozott: „Életem leghosszabb napja volt, de úgy érzem, hosszú felkészülési év vár rám a következő IronManre”.