Kerek születésnapot, pontosan a negyvenediket ünnepli május 13-án a kézilabda történetének leghíresebb 13-asa. Görbicz Anita, az Audi ETO KC korábbi világklasszis játékosa, a klub jelenlegi elnöke elképesztően eredményes pályafutást tudhat maga mögött, amely nemcsak a sikerekről, hanem a kudarcokról, azok feldolgozásáról is szólt. „Aki Görbiczet látta játszani, mindent látott” – szokták mondani a kézilabda-szurkolók, hiszen a játék szépsége éveken keresztül egyet jelentett Anitával. A világ legjobbjának is megválasztott irányító visszavonulása után is maradt szeretett sportága mellett: vezetőként azon dolgozik, hogy a zöld-fehér klub hozzá hasonló tehetségeket neveljen ki.

„Olyan szerencsés vagyok, hogy mindig akkor jöttek a Bajnokok Ligájában a legfontosabb események, amikor a születésnapom is van. Hosszú ideje nem ünnepeltem a szülinapomat, mert sokkal fontosabb volt az, hogy az ETO-val nyerjünk, és arra kellett figyelni, mi történik a Final Four-ban. Talán idén a kerek évforduló miatt lesz külön ünneplés” – mesélte a Spílerben, a Győr+ Média sportos podcastjében Görbicz, aki aktív játékosként nem igazán kedvelte, amikor interjút kellett adnia.

„Újságoknak se szerettem nyilatkozni, de ha megláttam egy kamerát, akkor meg konkrétan azonnal zavarba jöttem. Azt szerettem volna inkább, hogy arról írjanak, beszéljenek, amit a pályán mutatok, az legyen a hír, és ne az, amit beszélek. Amikor kezdtem megérteni, hogy a sportoló életéhez hozzátartozik a média, a hozzáállásom is megváltozott. A mai élsportolók életében sokkal nagyobb hangsúlyt kap a nyilvánosság, akár csak ha a közösségimédia-megjelenésekre gondolunk.”

Görbicz Anita úgy érzi, játékosként könnyebb dolga volt, a sportdiplomáciát egyelőre tanulja, de jelenlegi munkájában nagy segítség az, hogy a közeg nem idegen számára, sokan ismerik. „A mai fiatalok már nagyon jó körülmények között nőnek fel, és játszhatnak. Próbálok nem olyan vezető lenni, aki a régmúltat emlegeti. Ami fontos, és amit sulykolok beléjük, hogy ha csinálnak valamit, azt szívvel-lélekkel tegyék. Sokszor elmondom nekik, milyen válogatottnak lenni, milyen az, amikor megnyersz egy-egy bajnokságot vagy BL-t.”

Anitát nem véletlenül emlegetik a kézilabda királynőjeként. Aki látta őt játszani, biztosan fel tud idézni magában számtalan jelenetet, ami a kézilabda szépségét jellemzi. Játékában benne volt a merészség, a vagányság, az, hogy ha valamit egyszerűen vagy különlegesen is meg lehetett oldani, utóbbit választotta

„Mindig fontos volt, hogy a közönség ne csak a góloknak örüljön, amikor kijön egy meccsre, hanem érezze jól magát, és ne unatkozzon, legyen még ott valami különleges élmény. Ezért szerettem cifrázni a játékot. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt sokkal több extra képességű játékos volt a pályán, akik ezt a pluszt szerették is hozzátenni, megmutatni. Megvolt annak volt csodája, amikor a szurkoló azzal az érzéssel ment haza, hogy ezt muszáj volt látni. Én próbáltam odafigyelni arra, hogy minden egyes meccs után tudjanak valamit mondani, ami hozzám köthető. Sajnos az egész kézilabda a gépiesség irányába mozdul, én például edzőként soha nem tiltanám a trükközést, a szép játékot.”

Görbicz Anita azt mondja, a negyedik ikszhez elérve ugyanolyan boldog életet él, mint korábban, és semmit sem csinálna máshogy, mint ahogy eddig is tette. „Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer az Audi ETO KC elnöke leszek. Kétgyermekes anyaként egy boldog kapcsolatban élek, egészséges a családom, és egy ilyen klubot vezethetek kiváló kollégákkal, szakemberekkel. Ennél többet nem is kívánhatnék magamnak, bár, ha lehet, akkor még egyszer egy hasonló negyven évet. Azt szeretném elérni, hogy a klub sikeres legyen, és a felnőttegyüttes ott maradjon a világelitben. Utánpótlás szinten pedig az az álom, hogy neveljünk olyan gyerekeket, akik képesek még nálam is jobban játszani. Olyanokat, akik az ETO-ban bizonyíthatnak, és hozzám hasonlóan akár egy egész pályafutást egy klubnál élhetnek meg.”