Győr a magyar darts egyik fellegvára, Ihász Veronikát, a Győri Darts Club versenyzőjét pedig a sportág hazai királynőjeként tartják számon. Nem véletlenül. Az ötszörös Európa-bajnok és korábbi világranglista hetedik helyezett dobó azonban nem csak sportsikereket kapott a játéktól: későbbi férjét is itt ismerte meg.
Meglepő, de a rábapordányi lány már felnőttként, huszonegy éves korában állt először tábla elé:
„Baráti társaság jött össze egy csornai kocsmában, és a fiúk elkezdtek dartsozni. Én korábban kézilabdáztam és mondtam nekik, hogy milyen egy hülye játék ez: el kell dobni azt a három vackot, utána össze kell szedni, és ezért még fizetünk is. Addig-addig piszkáltam őket, míg végül azt mondták: próbáljam ki, ha ilyen nagy a szám! Emlékszem, életem első dobása a tábla melletti falon lévő lámpát találta telibe. A srácok persze nevettek, én viszont ott és akkor eldöntöttem, hogy megtanulom ezt a sportot és megverem őket.”
Mindez 2006 nyarán történt, és Veronika olyan komolyan vette a gyakorlást, hogy tehetségét látva Venesz Károly, a Győri Darts Club akkori elnöke meghívta egy edzésre, majd januárban leigazolta a klub.
„Édesanyám egyáltalán nem örült a dolognak. Azt mondta, ez a fiúk sportja, amit kocsmákban játszanak, ahol mindenki iszik. Megnyugtattam, hogy a darts nálam másról szól. Leginkább arról, hogy imádom a játékot, imádok győzni és persze dobogón állni. Aztán ahogy érkeztek az első sikerek, a család is elfogadta a döntésem” – meséli a kiváló játékos, aki a civil életben a GySEV-nél forgalmi szolgálattevőként dolgozik.
Veronika az amatőr versenyzőket tömörítő World Darts Federation (WDF) világranglistáján hetedik volt, emellett ötszörös Európa-bajnok, magyar bajnoki címből pedig csak az idei évben nyert eddig kettőt.
„Idő hiányában ma már leginkább csak versenyeken fogok nyilat, de nem volt ez mindig így. Annak idején napi hat-hét órákat edzettem a Kozi Drink Bárban, ami dartsklubként is működik Győrben. A hely megálmodója, Kozák „Kozi” Gábor kitartott velem, kétóránként rám nézett, hogy megvagyok-e még, és hordta be a kávét meg az üdítőt.”
Veronika a dartsnak köszönhetően ismerte meg későbbi férjét is, Rucska Józsefet, aki szintén dartsozik, és nem is akárhogy: ő is magyar válogatott, akárcsak Veronika.
„A klubtársam volt, majd ez edzőm lett, munkakapcsolatnak indult tehát, de később szerelem lett belőle. Összeházasodtunk, a közös kisfiunk, Dani két és fél éves múlt. Nyúlon élünk, de otthon szigorúan tilos a darts, szó sem lehet róla, mert egyikünk sem bír veszíteni! Ha viszont közös versenyen vagyunk, az egészen más: odaérünk, ő jobbra, én balra, ha pedig egymás ellen kell játszanunk, akkor hajrá, győzzön a jobbik!” – mondja nevetve a mindig mosolygós és vagány magyar dartskirálynő, aki számára az élet újabb meglepetést tartogatott.
„Kisfiunkkal, Danival több mint másfél évet voltam otthon, így kiestem a játékból, viszont a Covid- járvány miatt sok hazai és nemzetközi verseny elmaradt. Nyáron aztán az egyik ismerősöm rám írt Messengeren, és azt kérdezte: „Ugye tudod, hogy te vezeted a WDF aktuális kelet-európai ranglistáját?” Tessék, hogy mi van? Nagyon meglepődtem, hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok. Megnéztem, és kiderült, hogy tényleg igaz a hír.”
Ez az üzenet pedig sok mindent megváltoztatott.
„Elkezdtünk számolgatni, hogy milyen versenyeken kellene még az idén elindulnom. Ha ugyanis megtartom a világranglista-elsőségemet, akkor részt vehetek a WDF januári világbajnokságán, amit a sportág őshazájában, Angliában rendeznek. Hatalmas dolog lenne, egyelőre el sem merem hinni, hogy az életemnek ebben a szakaszában adódhat egy ilyen lehetőség” – mondja Veronika.
Tegyük hozzá: a részvétel egyben sporttörténelmi tett volna, hiszen WDF-világbajnokságon korábban még soha nem indulhatott magyar játékos, sem a nők, sem pedig a férfiak mezőnyében. Veronika egyelőre azonban óvatosan tervezget: család, munka, darts – több mindent kell összehangolniuk férjével. Az viszont biztos, hogy egy világbajnoki részvétellel élete egyik nagy álma válna valóra.