Elnökségi ülést tartott a Magyar Úszó Szövetség, amelyen elfogadták a nyári világversenyekről készült kapitányi beszámolókat, illetve azt a javaslatot, hogy ezúttal csupán egy minicsapat vesz részt decemberi, melbourne-i rövidpályás világbajnokságon. A grémium hosszabban foglalkozott a következő hónapok legégetőbb gondjával, az uszodák nyitvatartásával.

Elnöki beszámolójában Wladár Sándor röviden összefoglalta az elmúlt hónapok történéseit, kiemelve, hogy a FINA minden idők legjobb világbajnokságának minősítette a júniusi budapesti eseményt, amiért külön köszönetet mondott a szervező-bizottság tagjainak. „A nyári viadalokon kifejezetten jól szerepeltünk, különösen az utánpótlás-versenyeken, hiszen a junior Európa-bajnokságon elsők, a világbajnokságon másodikok lettünk az éremtáblán, a nyíltvíziek szintén első helyen végeztek, ilyenre szerintem még nem volt példa, azaz nyugodtan kihúzhatjuk magunkat.”

A MÚSZ elnöke ugyanakkor rögtön figyelmeztetett: miközben az eredmények elsőrangúak, a következő időszak rendkívül nehéznek ígérkezik. „Szerintem a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívás előtt áll a teljesen elszállt energiaárak miatt. Rengeteget kell dolgoznunk, lobbiznunk, hogy az uszodák nyitva maradjanak. És látjuk, hogy ez miért életbevágó: a Covid-lezárások miatt mára a cápakorosztályban harmadannyi versenyző maradt, mint a megelőző években – ha most is hasonló helyzet alakulna ki, az hosszútávon beláthatatlan károkat okozna a magyar úszósportnak.”

Wladár Sándor arról is beszélt, hogy az edzőtáborozás-versenyeztetés területén is újfajta támogatási rendszer kialakítása van napirenden, mert „teljesen elszálltak a repjegy-árak, a szállásköltségek, az árfolyamok, csak a három fő világverseny, Róma, Lima és Seychelles több mint százmillió forintba került. Az elnökség bölcs döntésével igyekszünk egy olyan szisztémát kidolgozni, hogy a válogatottak, az utánpótlás érdeke ne sérüljön.”

Igaz, hogy ezúttal nem veszünk részt nagyobb csapattal a decemberi, melbourne-i rövidpályás vb-n, azt nem a spórolás jegyében javasolta Sós Csaba szövetségi kapitány. „Ha kimennénk, akkor az akklimatizáció tizenegy nap lenne, egy hét a verseny, utána visszaakklimatizálódás egy hét, rögtön jön karácsony, azaz kiesne négy-öt hét, márpedig ismerve a versenynaptárt, hogy 2024-ben februárban is lesz vb, ez az utolsó nyugodt felkészülési időszak, amikor olyan munkát lehet végezni, amivel szintet lehet lépni” szögezte le a szakvezető.

A kapitány hozzátette, két specialistától, Szabó Szebasztiántól és Jakabos Zsuzsannától nem kívánta elvenni az indulás lehetőségét, annál is inkább, mert a FINA két úszónak és edzőnek fedezi az utazási és kinttartózkodási költségeit.

Az ülésen – reflektálva Wladár Sándor felvetésére – az elnökség hosszabban foglalkozott a következő hónapok legnagyobb kihívásával, az uszodák nyitvatartásával. A MÚSZ naprakész információs bázisában az ország összes uszodája szerepel – eszerint körülbelül 50 százaléknál vehető biztosra, hogy nem zár be, a másik felénél a fenntartók ezután hoznak döntést.

Szita Károly kaposvári polgármester, az elnökség tagja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként rövid összefoglalót adott arról, milyen húsbavágó dilemmákkal néznek szembe a települések, ugyanakkor hangsúlyozta, az önkormányzatok többsége elkötelezett amellett, hogy a létesítményeket a lehető legtovább nyitvatartsák.

Szentpáli Gábor, a BVSC ügyvezető elnöke a Szőnyi úti létesítmény gazdájaként néhány döbbenetes adatot osztott meg a jelenlévőkkel, illetve rövid áttekintést adott arról, hogy megfelelően képzett és tapasztalt üzemeltetési csapattal rendkívüli megtakarítások érhetők el. Mint mondta, a BVSC-ben 800 ezer kilowatt óra áramot fogyasztanak egy évben, miközben akad olyan vidéki uszoda, amely feleakkora, és mégis 1.4 milliót „eszik meg”, „holott nincsenek nagy titkok, csak nem mindig a kézikönyv szerint kell haladni, hanem a józan észre hallgatni.” A MÚSZ mindenesetre hamarosan egy útmutatót állít össze arról az uszodák üzemeltetőinek, melyek a legfontosabb lépések, amellyel jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás anélkül, hogy az a sportolás minőségének romlását eredményezné.

Török Enikő, a sportszakmai csoport vezetője mindehhez annyit tett hozzá, hogy folyamatos az egyeztetés a sportállamtitkársággal, a régióvezetőkkel, illetve a Magyar Vízilabda Szövetséggel – a cél az, hogy a régióközpontok uszodái mindenképp maradjanak nyitva, és hogy sem a klubokban folyó szakmai munka ne szenvedjen kárt, sem az Úszó Nemzet Programban érintett gyermekek úszásoktatása ne szakadjon félbe.

Szöveg: musz.hu