Talán az egyik legfurcsább mondern kori olimpiát tartották meg Tokióban, amely a világméretű-koronavírus járvány árnyékában zajlott. A magyarok hihetetlen jó eredményeket értek el, mindenki büszke lehet rájuk. Az olimpiai láng ma kialszik Tokióban, három év múlva Párizsban találkozunk! Reméljük...
A záróünnepség első akkordajaként a rendező ország, Japán nemzeti himnusza csendült fel.
A résztvevő nemzetek zászlója következett. A magyar zászlót Kopasz Bálint, olimpiai bajnok kajakosunk, győri sportoló hozta be az Olimpiai Stadionba.
Bevolnult a 206 ország zászlaja, köztük természetesen a magyar is. A még Tokióban maradt sportolók is bevonulnak majd.
A magyar sportolók közül leginkább a kajak-kenu csapat tagjait lehetett látni az ünneplők között, de ott vannak az öttusázóink is. Jó látni a felszabadult hangulatot, sejteni a maszkok mögötti mosolyokat.
Ez az olimpiai rengeteg kérdés és kétség között zajlott, minden résztvevő megérdemli az ünnepi pillanatokat! Na meg persze a szervezők is, akik megpróbálták a legtöbbet kihozni ebből a maszkos-buborékos-tesztes olimpiából.
A stadion kijelzőjén megjelent az a kisfilm is, amely azokból a fotókból állt össze, amelyet a szurkolók küldhettek be a szervezőknek. Hiszen sajnos nem lehettek jelen sem a nyitó-, sem pedig a záróünnepségen, csakúgy, ahogy a versenyeken sem. A sport legnagyobb ünnepe így egy ebben a tekintetben is más volt mindig eddig, de reméljük, most utoljára kellett ilyen olimpiát rendezni.
Sok-sok sportoló már hazament a kötelező karantén lejárata előtt, így nem lehetett részük tokiói városnézésben, nem ülhettek be egy-egy étterembe, nem sétálhattak a parkokban, a legendás japán-kertekben. Így a szervezők a záróünnepségen egy kicsit ezt a hangulatot próbálták visszaadni a stadionban lévőknek.
Nagyon készültek a japánok a 2020-as olimpiára, amelyet végül 2021-ben tarthattak meg, rendkívüli szigorú biztonsági szabályok mellett. Erőn felül teljesítettek a szervezők, az önkéntesek, figyeltek mindenre, fáradthatatlanul osztották a maszkokat, töltötték a kézfertőtlenítő-állomásokat és figyelmeztették a szabályokra a sportolókat, újságírókat. Akik természetesen igyekeztek alkalmazkodni és minden előírást betartani, akkor is, ha néha nehéz volt.
Az biztos, hogy nem volt jó látni, hogy mindenki maszkban vehette át és a saját nyakukba kellett akasztani az érmeket és csak a pillanatokra, a fotók erejéig vehették le a mosolyukat fedő védelmet. De legalább volt olimpia. S aki látta a sok-sok sikert – na persze elsősorban a magyarokat -, látta a felszabaduló feszültségeket, az öröm és a hála könnyeit, az most biztos azt mondja: megérte még így is megtartani ezt az olimpiát. A sportolók miatt mindenképp!
Az olimpiai játékok bölcsője Görögország. Ennek tiszteletére felvonták a görög zászlót és a görög nemzeti himnusz is felcsendült. Ez a gesztus egyfajta hidat képez az ókori és az újkori olimpiák között.
A záróünnepség keretében adták át a maratoni futóknak az érmeket. A nőknem és a férfiaknak is. Idén hazánk nem képviselte magát a maratoni futótávon. A férfiaknál 106 futó indult és 76 sportoló tudta befejezni a versenyt. Ahogy a nőknél, a férfiaknál is kenyai aranyérem született.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságánk új tagjait is bemutatták. Ez a bizottság a sportolók érdekeit hivatott képviselni.
Az önkénteseket is köszöntötték, akik nélkül lassan már nincsenek nagy sportesemények. Japánban a helyszíni és a városi önéntes munkáját is megköszönték. Az olimpián és paralimpián összesen több mint 70 ezer önkéntes vállalt szolgálatot. Érdemes kiemelni, hogy köztük hárman is vannak, akik már 90 év felett vannak. Önkéntesnek lenni az egyik legnemesebb feladat, bárhol is a világon!
Az emlékezésésnek is helyt adtak a szervezők. A versenyzők, a résztvevők mindenkire gondolhattak, akik bármilyen formában is segítették pályájukat, életüket, de sajnos már nem lehetnek közöttünk. Az oimpiák, a sport nem csak a teljesítményről, hanem az emberi értékekről, érzelmekről is szólnak.
Japán kultúrális életébe, zenei hagyományaibai is betekinthettünk neves helyi előadók segítségével, majd a hivatalos záróceremónia folytatódott.
Felcsendült az olimpiai himnusza, majd levonták az olimpiai zászlót, amelyet Tokió kormányzója adott át Thomas Bachnak, aki végül továbbadta azt Párizs polgármester asszonyának Anne Hidalgonak.
Ezt követően mint a következő rendező ország, Franciország himunsza hangzott el, s a francia zászlót is felvonták.
Párizs bemutatkozó videója pedig igencsak látványosra sikerült, s hirdeti, hogy mindenki szeretettel várnak majd 3 év múlva! Közben Párizst is kapcsolták, ahol az emberek már ünnepelnek, sok érmes olimpikonjuk is otthon van már, s együtt búcsúznak a tokiói, illetve együtt köszöntik a 2024-as párizsi olimpiát! Szimpatikus mozzanat volt, hogy nem felejtettek el köszönetet mondai Japánnak és Tokiónak sem.
Ezzel Párizs hivatalosan is átvette az olimpiai stafétát.
A hivatalos programban a záróbeszédek következtek.
Magyar idő szerint, augusztus 8-án, 15.08 perckor Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke hivatalosan is lezárta a 2020-as Tokiói Olimpiát.
Kialudt az Olimpiai Láng Tokióban, az egy évvel halasztott XXXII. Nyári Olimpiai Játékok véget ért.
Találkozunk 2024-ben, Párizsban!
Galéria: Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt, MTI/Kovács Tamás, MTI/EPA/Michael Reynolds, MTI/EPA/Ritchie B. Tongo, MTI/EPA/Vu Hong