A mai nyolcévesek már nem a holland, a francia vagy az olasz válogatottból választanak kedvenc játékost maguknak, inkább Szoboszlaik és Sallaik akarnak lenni - Nagy Roland jegyzete.
Gyerekkorom óta az Európa-bajnokságok rajongója vagyok, az 1988-as németországi Eb volt az első olyan focis világverseny, aminek minden egyes meccsét láttam, minden percére emlékszem, és aminek köszönhetően visszavonhatatlanul beleszerettem a futballba. Az egészről a holland válogatott tehet, a barátaimmal őket csodáltuk, narancssárga pólóra varrattuk a számokat a nagymamáinkkal, én pedig nyolcévesen azért akartam rasztafrizurát és bajuszt viselni, mert Ruud Gullitra szerettem volna hasonlítani. Kitörölhetetlen emlék Marco van Basten kapásgólja a döntőben a Szovjetunió ellen, majd négy évvel később a strandról összeszedett dán válogatott győzelme. Azt sem felejtem el, ahogy ’96-ban Poborsky a kapuba emeli a labdát Vítor Baia feje felett, vagy amikor együtt ünnepeltem egy görögországi nyaraláson a helyiekkel a válogatottjuk Eb-aranyérmét 2004-ben. Sorolhatnám az emlékeket, amelyeknek egyetlen közös pontja van: nem a magyar válogatotthoz kapcsolódnak. Nekünk, a mostani negyvenes korosztálynak a 2016-os kontinensbajnokság volt az első, amin a magyar válogatottat láthattuk, és tényleg a mieinknek szurkolhattunk, azóta pedig ott vagyunk mindegyik Eb-n. A mai nyolcévesek már nem a holland, a francia vagy az olasz válogatottból választanak kedvenc játékost maguknak, inkább Szoboszlaik és Sallaik akarnak lenni. Óriási lépés ez a kilencvenes, kétezres évek „magyarmentes” világversenyeihez képest, még úgy is, ha akkoriban nem huszonnégy, hanem csak nyolc csapat juthatott ki egy Eb-re. Ezt a szintet megugrottuk, szerethető, erős csapatunk van, telt házas mérkőzésekkel, de a szurkoló már csak ilyen, egyre többet remél: ami korábban bravúr volt, az előbb-utóbb elvárt lesz. Ezt a szintet, a következő nagy lépést talán azok a srácok teszik majd meg, akik nyolc évvel ezelőtt, azon a nyáron már a magyar válogatottért szurkoltak, magyar mezben, magyar játékos nevével a hátukon.