Négyszer választották meg a megye legjobb testnevelő tanárának, a Bercsényi DSE atlétikai szakosztályának egyik újraalapítóját, több száz gyermek sikeres edzőjét, aki válogatott kiválóságoknak egyengette az útját – a Győr Sportjáért díjas Farkas Rolanddal beszélgettünk.

Hogy került kapcsolatba a sporttal?

Győri vagyok, kisgyerekként rengeteget fociztunk a lakótelepen, aztán a nagynéném gondolt egyet és elvitt az ETO utánpótláshoz, hogy ott is kipróbáljam magam. A legendás Verebes-korszak összes hazai meccsén ott voltunk kissrácként. Hetedikes koromban váltottam atlétikára. Hamar jöttek a sikerek, nagyon jó volt a társaság, sokszor edzés után is ott maradtunk, és ez megtetszett.

Mennyire volt sikeres atlétaként?

Én is bercsényis diák voltam, országos bajnoki dobogókig jutottam, és közben olyan útravalót kaptam az iskolától, ami a sport felé vitte az életem. A szombathelyi tanárképző főiskola után a Testnevelési Egyetemen elvégeztem a mesterképzést, ezt követően pedig szakedzői egyetemi diplomát is átvehettem.

Egyértelmű volt, hogy tanár lesz?

Sokáig nem gondoltam rá, de a főiskola után állást kellett keresnem, így kerültem 1996-ban a péri általános iskolába, az első munkahelyemre. Remek tanulóévek voltak, mert egyedül voltam ott testnevelő tanár, így ezen a területen pályakezdőként csak magamra számíthattam. Innen mentem a győri gyakorló iskolába, ahonnan áthívott Németh Zsolt igazgató a Bercsényibe.

Mitől olyan sikeres a Bercsényi?

Kiváló a kapcsolatunk a győri egyesületekkel, ahol a diákjaink sportolnak. A gyerekek minden segítséget megkapnak tőlünk, hogy mindkét területen kiválóan teljesítsenek. Nagyon fontos a sport, de az edzések, versenyek miatt elmaradt tananyagot pótolniuk kell. Ehhez vannak olyan remek pedagógusaink, akik, ha kell, tanítási időn kívül is foglalkoznak velük. Ez nagyon sokat számít.

Idén negyedik alkalommal lett a megye legjobb testnevelő tanára. Szívből gratulálunk! Kinek ítélik oda ezt a díjat?

A tanulók diákolimpián elért helyezéseiért a felkészítő tanárok pontszámokat kapnak, ezeket összesítik, így alakul ki a sorrend. Szerencsésnek tartom magam: tehetséges fiatalokat oktatok, és a munkám a hobbim. Olyan hivatást találtam, amit szeretek csinálni, mellette pedig szövetségi edzőként is dolgozom.

Mit szólt a frissen átvett Győr Sportjáért elismeréshez?

Két ezüstplakett után ez már a harmadik városi díjam, megtiszteltek vele, nagyon köszönöm! Ötvenéves vagyok, így aztán a barátaim ki nem hagyták volna, hogy emlékeztessenek rá: abba a korban léptem, amikor már ilyen díjakkal is megtalálhatnak. Ami a jövőt illeti, szeretnék még sokáig tanítani és sporttal foglalkozni, mert ez teszi teljessé az életem.