Könnyeket hozott az augusztus 6. a női kézilabdázóknak és a vízilabdázóknak is a párizsi olimpián. Mindkét csapat kiesett, a sportolóknál pedig eltörött a mécses. Emberi gesztusok ezek, amelyek őszinték és még közelebb hozzák a sport világát az emberekhez. Segítség az elfogadásban, a feszültség elengedésében.

A magyar női kézilabda-válogatott nem jutott a legjobb négy közé a párizsi olimpián, miután a keddi negyeddöntőben hosszabbítás után kikapott a svéd csapattól. Az Audi ETO KC játékosa, Győri-Lukács Viktória könnyek között nyilatkozott.

Győri-Lukács Viktória, az Audi ETO KC játékosa sírva nyilatkozott közvetlenül a meccs után az M4 Sportnak: “Nagyon-nagyon picin múlott, küzdöttünk az elejétől a végéig, és most ez nagyon fáj. Személy szerint úgy éreztem, hogy a svédeket legyőzzük a rendes játékidőben, és ezért mindent meg is tettünk. Nem számítottunk a végén bekapott átlövésgólra. A hosszabbításban aztán már tanácstalanok voltunk.”

A magyar női vízilabda-válogatott 5-4-es vereséget szenvedett a címvédő amerikai csapattól a párizsi olimpia keddi negyeddöntőjében, így az 5-8. helyért folytathatja szereplését. A lányok itt sem bírták könnyek nélkül…

S bizony sokan a lelátón és a televíziók képernyője előtt sem. Hiszen a sport mindig is érzelmeket váltott ki, nem csak a sportolókból, hanem a szurkolókból is. A sportolóknak egy fejezet véget ér a vereséggel, egy olimpián ez pedig hatványozottan igaz. Rengeteget dolgoztak azért, hogy ott lehessenek, kezdve attól, hogy a csapat kijusson, ők pedig bent legyenek a keretbe. Négy évente a sport ünnepén részt venni a legnagyobb megtiszteltetés. Az olimpián pedig meg kell mutatni a világnak!

Nos, ez a női kézilabda és a női vízilabda csapatnak is sikerült, akkor is, ha most búcsúzniuk kell. A kézilabdás lányokra mi győriek talán jobban figyeltünk, hiszen Győri-Lukács Viktória a Győri Audi ETO KC játékosa és nyárig Szöllősi-Schatzl Nadin is a zöld-fehéreket erősítette. Az ő könnyeik így nekünk is jobban fájnak.

Mert legendás Székely Éva óta tudjuk, hogy „sírni csak a győztesnek szabad”. Ám szerintünk a vesztesnek is megengedett… Hiszen hihetetlen érzelmek szabadulnak fel egy-egy eredmény után, legyen az győzelem vagy vereség. Ezeket pedig meg kell élni, ki kell adni a feszültséget, hogy utána lehessen lépni. Tovább, mert csak a 2024-es olimpia ért véget. A kézilabdás és vízilabdás lányokra pedig még nagyon sok szép siker várhat! Igen, valószínűleg lesznek olyanok, akiknek a 2028-as olimpián már nem szurkolhatunk, de addig még rengeteg idő van, s rengeteg örömöt hozhatnak a szurkolóknak.

Úgyhogy lányok, igazatok van: sírjátok ki magatokat nyugodtan, jöjjenek ki az érzelmek, a feszültség, a düh, minden, amit ki kell adnotok magatokból. Ha ez megvolt, mosolyogjatok, mert rengetegen hisznek benneteket és szeretnek titeket! Ez pedig mindig is így marad, ha látjuk a munkát, az alázatot. Ezen az olimpián pedig láttuk, továbbjutás ide vagy oda. Büszkék vagyunk rátok!

Vica, téged pedig nagyon várunk haza! S Nadin, a szívünkben te is mindig győri maradsz!

S persze ne felejtsük el a szintén győri Holanek Zoltánt se, aki magyar női kézilabda-válogatott erőnléti edzőjeként segítette a lányokat az olimpián is!

Fotó: Team Hungary/MOB-Média/Molnár Ádám