A háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronra hosszú rehabilitációs folyamat vár múlt heti műtétjét követően, ugyanakkor egy-két évet még mindenképpen szeretne vívni, méghozzá a legmagasabb szinten.

A párizsi játékokon a csapattal ezüstérmes kardozó az M1 aktuális csatornának csütörtökön elárulta, hogy már nyolc éve küzdött sarok és Achilles-problémájával, mely a francia fővárosban is – elsősorban az asszók között – hátráltatta. Az operációt múlt kedden végezték el a Budai Egészségközpontban, jelenleg pedig otthon, fekvőgipszben lábadozik.

“A fájdalom elmúlt, az orvosok azt mondják, a sebem szépen gyógyul, úgyhogy minden a terveknek megfelelően halad eddig” – mondta a 34 éves sportoló, hozzátéve, hogy a gipszet jövő héten veszik le, azt követően pedig hat hétig egy rögzítő lesz a lábán, amit a gyógytornák és kezelések idejére vesznek csak le. – “Utána, amikor az lekerül, ugyan mankóval, de lehet már közlekedni és kicsit jobban terhelni. Ez egy hosszú folyamat, azt mondják, hogy öt-hat hónap lesz mire teljesértékű leszek és a páston is fogok tudni mozogni.”

Szilágyi elmondása szerint a legfontosabb, hogy türelmes legyen a következő időszakban, de most van ideje, igazából nincs hova sietnie és egy projektként fogja fel ez a helyzetet.

“Kíváncsi vagyok, milyen hosszú lesz és mennyire lesz megterhelő. Megerőltető innen visszakapaszkodni, mert az a célom, hogy megint az élbolyba tartozzak a visszatérésem után, ami biztosan nagyon nehéz feladat lesz” – hangsúlyozta Szilágyi, megjegyezve, hogy nem csak a felépülés alatt, hanem azt követően is türelmesnek kell lennie, mert nem fog tudni rögtön legyőzni mindenkit az első edzések után. –

“Szeretnék még egy-két évet vívni, szeretnék a csapatra koncentrálni, szeretném azt, hogy a következő generációnak úgy adjuk át a stafétát, hogy ők is a legmagasabb szinten tudjanak teljesíteni.”

A Los Angeles-i olimpia még nagyon messze van és a Vasas szakosztályvezetője egyelőre nem is gondolkodik a 2028-as szereplésben.

“Egyelőre nem gondolkodok rajta. Ha az LA2028-as logóra gondolok, akkor nem látom magam ott sportolóként. Megjöhet még az érzés és lehet, hogy nem látom ott magam, sportolóként, de soha nem mondd, hogy soha! Lehet, hogy nagyon éhes leszek és megjön az étvágyam, majd ha elkezdek újra versenyezni és közeledünk hozzá” – jegyezte meg London, Rió és Tokió egyéni bajnoka. – “Az is benne van, hogy tényleg egy-két év lesz. Benne van az is, hogy nem sikerül a visszatérés, bár erre nem szívesen gondolok és benne van az is, hogy igen, megjön a kedvem, jönnek az eredmények és Los Angelesig folytatom.”