A sportegyesületek egyik legnagyobb kihívása az utánpótláskérdés, a sportolni vágyó fiatalok bevonzása és megtartása. A küzdősportokat különösen nagy próbatétel elé állítja ez a feladat, a test-test elleni kontaktus, valamint a győzelemmel és a vesztéssel járó tanulságok miatt. Három győri egyesületet kérdeztünk a témáról és a lányok jelenlétéről napjaink küzdősportéletében.

Az 1990-ben alapított Vitál Judo Fight Club 120-150 fő körüli létszámmal büszkélkedhet. Ez a taglétszám természetesen folyton változik, hol növekszik, hol csökken. Kovács János alapító arról számol be, hogy nekik viszonylag gördülékenyebb dolguk van az utánpótlás terén, hiszen városszerte 1400 óvodásnak tartanak játékos uKIDo edzéseket és közülük sokan vannak, akik judoval folytatják a sort, amikor iskolások lesznek.

Az alapoktól a komplexebb technikákig

– Nem nehéz az átállás, hiszen sok esetben az edzők is ugyanazok: az uKIDo-val egy játékos fejlesztést tartunk az óvodákban – ezt a módszert már országszerte többen is alkalmazzák –, iskolás koruktól pedig lépésről lépésre tanítjuk meg nekik a judot. Az övvizsgarendszer úgy van felépítve, hogy sorban haladunk az alapoktól a komplexebb technikákig – mutat rá Kovács János, aki 1977-ben kezdett judoedzőként dolgozni.

– Bár többen érkeznek a klubba, mint ahányan elmennek, mégis nagyon nehéz, hogy több fiatal 13-14 éves kor körül morzsolódik le. Tehát akár 5-10 évig edz nálunk egy gyermek és utána – általában a tanulásra hivatkozva – abbahagyják, vagy jobb esetben másik sportágat választanak.

Vagy nyerünk, vagy tanulunk

Kovács János szerint már nincs akkora megtartó erejük az edzőtáborokra vagy a külföldi versenyekre való lehetőségeknek, mint régen. Mással kell megfogni a fiatalokat. A Vitál Judo Fight Club alapítója azt vallja, a sport a legjobb önnevelő eszköz. – Mindig azt mondom, hogy vagy nyerünk, vagy tanulunk. A sikeres élet kulcsa, hogy tanulunk a vereségből, felállunk és továbbmegyünk, utána még többet dolgozunk. Megtanulják többek között, hogy csak a munkából lesz eredmény.

Mindez a szülői logisztika nélkül bizony nem működne. Fontos, hogy ők is elhivatottak legyenek, tudják, mennyi pluszt ad a sport a gyermek egyéniségéhez.

Viszolygás a test-test elleni kontaktustól

A fiatal lányok köréből egyre több kiemelkedő eredmény születik a judo megmérettetéseken. Kovács János azt tapasztalja, hogy a lányok ugyanolyan jó eredményeket érnek el, mint a fiúk, de kisebb arányban képviseltetik magukat. Ez persze nagyban függ a korosztálytól is.

– Körülbelül 10 éves korig izomzatilag egyformák a fiúk és a lányok, ugyanolyan erővel tudják felvenni egymással a versenyt. Ez a korai pubertás korban kezd átalakulni, hiszen a maximális erők ekkortájt már eltérőek. Éppen ezért 10-11 éves kortól a lányok egymás között tudnak csak edzeni. Nagy kihívást tud okozni, amikor nincsen elég edzőpartnerük.

– Vannak, akik attól a résztől viszolyognak, hogy konfrontálódni kell az ellenféllel, belépnek egymás intim szférájába. Szerencsére ez az ódzkodás leküzdhető. A küzdelem során pedig olyan képességeket szednek fel magukra, amik nagyon jól jönnek az életben: önbizalomra és önvédelmi készségekre tesznek szert.

Ezt Csáki Ernő, az Unicentrál Bull’s Kick-Box and Thai-Box Klub szakmai vezetője is megerősítette az interjúnk során.

Állóképesség, magabiztosság, életmódváltás

– Az állandó taglétszámunk 60-70 fő, ennek körülbelül 25%-a lány, illetve hölgy. Ők nagyrészt hobbiból űzik ezt a sportot. Régen a kick-box versenyzők között is képviseltették magukat, de jelenleg sajnos nem versenyeznek. Az állóképességi tréningjeinket viszont nagyon kedvelik, az extrém szekciónkat nagyban erősítik, folyamatosan indulnak például Spartan versenyeken. Sok hölgy fordul hozzánk életmódváltás és önbizalom növelés céljából is – meséli a város kiemelkedő K1 és kick-box klubjának egyik alapító tagja.

2019 óta a 6-10 éveseket is várják a ringbe

Az egyesület 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy a kick-box és a thai-box sportágakat népszerűsítsék, valamint azok szabályrendszereiben versenyeket rendezzenek. Közel 600 négyzetméteres edzőteremben hódolnak szenvedélyüknek, ami országos szinten is kiemelkedő lépték. Jelenleg a kick-box kapja náluk a legnagyobb hangsúlyt, de az erőnléti és önvédelmi edzések is tárt karokkal várják az érdeklődőket.

– Háromféle korosztály edz most nálunk. Amikor 2019-ben elvállaltam a szakmai vezetői pozíciót, nagy hangsúlyt kezdtem el fektetni az utánpótlásra: elindítottunk egy gyerekcsoportot 6-10 éveseknek. A kezdő edzésekre 10 éves kortól bármeddig jöhetnek, a haladó csoportban pedig jelenleg 13-55 éves kor közötti sportolók jeleskednek, de itt sincsenek szigorú határok. A versenyzőknek külön, személyre szabott edzéseket is tartunk, hogy verseny előtt, plusz energia-befektetéssel mindenkiből kihozzuk a maximumot – fogalmaz Csáki Ernő, akinek óriási szenvedélye a küzdősport.

Virtuális mérkőzés: pont a lényegről maradnak le

A szakmai vezető azt tapasztalja, hogy a koronavírus-járvány még jobban megnehezítette az utánpótláskérdést. A Covid előtt sikerült felépíteni egy állandó létszámmal működő kezdőcsoportot, amit a vírushelyzet aztán teljesen lenullázott, hiszen csak a leigazolt sportolókkal lehetett edzeni.

– Az online oktatás még egyet csavar a történeten: sok fiatal belekényelmesedett ebbe a rendszerbe, nem keresik a kihívásokat vagy azt, ami bárminemű lemondással jár. Sokan inkább közvetítéseken keresztül vagy számítógépes játékot játszva élik át a sportok világát. Nem tapasztalják meg, hogy micsoda lelki és fizikai nyomás van a ringben. Az online világban pont a leglényegesebb részről maradnak le, hogy mit jelent az önfegyelem, az önuralom és a tisztelet – hangsúlyozza Csáki Ernő.

Erősebb reflektort hozhat az olimpiai rang

Majd Habony Tibor, a klub egyik edzője hozzáteszi: hatalmas szemléletváltás kellene a mai fiataloknak. Legyen szó versenyzésről vagy hobbisportról: a szabadidejükből kell áldozni és bele kell tenni a munkát. – Az online oktatás még jobban beszorította őket a digitális világba és most nagyon nehéz onnan előjönni. Ez nagyban megnehezíti az utánpótláskérdést. Bízunk benne, hogy a vírushullámok lecsillapodásával visszatér a rendes kerékvágás.

Az edző szerint azért sincs könnyű helyzetben a küzdősport hirdetése, népszerűsítése, mert mindig is feketebáránynak számított, valamint kevesebb pénzből kellett gazdálkodnia. Reméli, hogy mivel a kick-box teljes jogú olimpiai sportággá emelkedett a közelmúltban, még nagyobb figyelmet fog kapni a sportág és a fiatalok körében is egyre népszerűbb lesz.

Csáki Ernő szerint kettős támogatás nélkül nem működhetnének. Az egyik lábat a szülők jelentik, akik jó példát mutatnak a gyereküknek, sportolnak és ezt a stafétát át is adják. A másik láb pedig a klub állandó, egyben névadó támogatója, ami nélkül (csupán tagdíjakból) lehetetlen lenne fennmaradni.

Hatéves kortól járókeretig

Laczkovits Béla, a 2008-ban létrejött Free Fighter Sportegyesület alapító elnöke – Kovács Jánoshoz és Csáki Ernőhöz hasonlóan – szintén a szülők szerepét emeli ki. – Azt vallom, hogy a szülő is jöjjön el a karate edzésekre, sőt álljanak be néha ők is, legyen ez egy közös program! Általában nyitottságot tapasztalok, de sajnos csak hébe-hóba csatlakoznak. Túlnyomórészt iskolásoknak tartunk egyébként edzéseket, ám mindig azt mondom, hogy nálunk hatéves kortól járókeretig lehet karatézni.

Magyarországon még épphogy csak bontogatni kezdte a szárnyait a karate, amikor 1977-ben Laczkovits Béla foglalkozni kezdett ezzel a sportággal, pontosabban harcművészettel. Napjainkban a Free Fighter Sportegyesület döntően utánpótlás-képzéssel foglalkozik, körülbelül 95%-ban gyermekek, diákok a tanítványaik, az edzések helyszíneit győri és Győr környéki iskolák tornatermei adják.

– Az utánpótlás megszervezése talán azért sem könnyű, mert roppant széles a kínálat, sok lehetőség adott a különböző mozgásformákra. Ez igazából nagyon jó, mert így minél több aktivitást kipróbálhatnak a gyerekek. Éppen ezért a vándorlás is gyakori: hol elmennek, hol visszajönnek a tanítványok.

A karate a lelket is formálja

Bár vegyes korosztályú csoportokról beszélünk, Laczkovits Béla azt tapasztalja, hogy hiányzik a 17-19 éves korosztály. – Ők általában máshol találják meg a számításaikat, de gyakran előfordul, hogy visszatalálnak hozzánk. A karate küzdő, harcos, nem megadó, magáért kiálló embert nevel, megtanít megélni a sikereket és a kudarcokat. A szülőknek is mindig azt mondom, hogy ez egy hosszú távú személyiségfejlesztő program, ami a lelket is formálja.

Az egyesület elnöke szerint fontos, hogy a mai – virtuálissá váló – világban olyan közösségeket teremtsünk, ahol a helyes értékek kerülnek előtérbe, és ahol beszélgetünk egymással. – Ebben a közösség a kulcsszó. Annak formáló és megtartó ereje. Éppen ezért mi kirándulásokra, szalonna sütésekre, bográcsozásokra is eljárunk, sőt az edzőtáborok sem görcsösen csak a karatéról szólnak, van foci, röplabda, csocsó, pingpong és még sorolhatnám a jobbnál jobb, közösségépítő programokat.

Fehér öves nélkül nincs fekete öves

A Free Fighter Sportegyesületben a lányok és hölgyek is szép számmal képviseltetik magukat (körülbelül 40%-ban). – Ez korosztályfüggő, hiszen az első-második osztályosok között például többen vannak a lányok, mint a fiúk. Eleinte – mivel korábban érnek – túl is teljesítik a fiúkat, testileg és mentálisan egyaránt. Eredményeket viszont most nem szeretnék nevesíteni, hiszen együtt dolgozik a csapat, egy lélekkel.

– Megtanítjuk nekik, hogy a győzelem és a vereség is időleges. És azt is átadjuk nekik, hogy tanítvány nélkül nincs mester, fehér öves nélkül nincs fekete öves – mondja végül Laczkovits Béla.

Nyitókép: Vitál Judo Fight Club