Hosszú pályafutásával és hozzáállásával példát mutat a fiataloknak Vayer Gábor. A Győri ETO korábbi csatára lassan négy évtizede futballozik: ráadásul még manapság, 45 esztendősen is kiemelkedő motivációval és alázattal teszi mindezt. A támadó ontja a gólokat a megyei első osztályú Ménfőcsanak gárdájában.
A 2022–23-as idényben 12 tétmeccsen szerepelt a támadó az együttesben, s ezeken a találkozókon 14-szer volt eredményes – 11-szer a bajnokságban, háromszor pedig a Keglovich Lászlóról elnevezett megyei kupában talált be az ellenfelek hálójába.
„A futball iránti szeretet motivál. Továbbra is odafigyelek rá, hogy egészségesen éljek, ügyelek például a táplálkozásra. Elsősorban nem a gólszerzés motivál, hanem hogy a csapatunk eredményesen szerepeljen. Természetesen igyekszem emellett segíteni a fiatal játékosainkat is, hiszen kell nekik az iránymutatás, az, hogy egy tapasztalt futballista nyíltan, őszintén beszéljen velük, és megfelelő tanácsokkal lássa el őket. Úgy érzem, felnéznek rám. Annak ellenére, hogy a nagy korkülönbség miatt az ifjú csapattársaim a legszebb éveimet, amikor az élvonalban futballoztam, még nem is láthatták. Furcsa kicsit, hogy a fiam barátaival sportolok együtt” – mesélte Vayer Gábor a Győr+ Médiának.
A futballista elmondta, valószínűleg a mostani idény az utolsó a karrierjében. Hozzátette, nem szeretne edző lenni.
„Aki a labdarúgásban tevékenykedik, tudja, hogy a focisták, a trénerek és a stábtagok élete mennyi lemondással jár. A jövőben szeretnék több időt tölteni a családommal. Ha edző lennék, mindez nem tudna teljesülni a hétvégi mérkőzések, illetve a sok utazás miatt – fogalmazott Vayer Gábor, aki a pályán kívül az építőiparban tevékenykedik. – Sokszor nem egyszerű összeegyeztetni a munkát a labdarúgással. A Soproni FAC elleni mérkőzés napja például elég érdekesen alakult. Délelőtt dolgoztam, délután fociztam, és öt gólt szereztem. Ugyanolyan lelkesedéssel és erővel igyekszem teljesíteni a pályán, mint korábban. Soha nem éreztem magam kiemelkedő tehetségnek, viszont a szorgalmammal, a munkámmal sikerült mindig elérnem a kitűzött céljaimat.”
Vayer Gábor kiemelte, továbbra is jó a kapcsolata az egykori győri csapattársaival.
„Szerencsére több korábbi klubomnál is számon tartják a nevem. Jólesik, hogy ETO-nál, a Paksnál és a Videotonnál sem felejtettek el. Ha az időm engedi, örömmel lépek pályára az öregfiúk-együttesben. Főként persze az ETO-ban, amely a legközelebb áll a szívemhez. Amikor találkozunk a korábbi csapattársaimmal, sokat nosztalgiázunk és mókázunk. Rengeteg élményt éltünk át közösen, számtalan alkalommal a szurkolóinkkal együtt. Jó szívvel emlékszem vissza azokra az estékre például, amikor a fővárosból, egy győztes meccs után utaztunk haza Győrbe. A bicskei Báder fogadó volt a törzshelyünk, ott ünnepeltünk és táncoltunk együtt az ETO-drukkerekkel. Volt, hogy két órát vártak ránk ott a meccs után, de így is hatalmas szeretettel fogadtak bennünket.”