
Visszatért a Traubisoda: megkóstoltuk a részben megújult, legendás üdítőt
Ahogy arról korábban már a Győr+ Média is beszámolt, a magyarországi gyártással visszatér a Traubisoda. Az egyik nagy élelmiszerlánc március 27-ére ígérte, hogy kapható lesz a boltjaiban, így én is ellátogattam, hogy visszahozzak pár pohárral a gyerekkoromból.
Visszatér a Traubisoda! Ez a hír nemrég bejárta a médiát és a közösségi platformokat is, a fogadtatása pedig elsöprő volt: rengetegen várták, hogy a Márka Üdítőgyár Kft. ismét piacra dobja az 1971-ben megszületett Traubit, mert mindenki így becézi. Kis kihagyással végig kapható volt, ám 2018-ban végleg eltűnt a boltok polcairól.
A szupermarket parkolójában több bevásárlókocsiban is látható volt: sokan nem bízzák a véletlenre a kóstolást! Több palack is útban volt már a csomagtartó felé, s látszott, inkább a „klasszikus”, cukros verziónak szavaznak bizalmat az emberek. A boltban egyébként most két íz volt elérhető: a cukros és a Zero. A kékszőlős kiadást egyelőre nem lehetett beszerezni.

Kifejezetten tetszett, hogy az üveg formáját is megtartották a régire emlékeztetőre, bár az tény: az üveg-üvegeket, soha nem pótolja majd a műanyag palack. A Traubisoda felirata is maradt a jól megszokott, szóval eddig szívet és lelket melengető élmény volt látni újra, megérinteni és kosárba tenni. A Zero verziót hagytam, soha semmiben nem ízlik, szerintem ez egyéni. Visszatérve a csomagolásra: „Felfrissít a dupla buborék”, én pedig bíztam benne, hogy valóban így lesz, mert – egészséges vagy sem – „bubirajongó” vagyok. Az 1,75 literes kiszerelés elején látható, hogy 5% gyümölcslevet tartalmaz az üdítő, amely kimagasló a jelenlegi piacon. Általában 1-2 % a megszokott.
A jól behűtött Traubi kupakjának kitekerésekor kellemeset „szisszent”, s szőlőillat csapta meg az orromat. Az a Traubis illat, ami ezernyi emléket ébreszt, szerintem mindenkiben, aki gyermekként és kamaszként itta. Akkoriban nem volt még olyan bőséges az üdítőkínálat és az is igaz, hogy nem ittuk nyakló nélkül őket. Főként kisebb-nagyobb ünnepnek, összejövetelnek kellett ahhoz lennie, hogy üdítő kerüljön az asztalra. A csapvíz, a szóda és a szörpök világában a palackos üdítő valami pluszt jelentett. Ahogy telt az idő, persze egyre általánosabb lett, s sokaknak a mindennapok része lett a Traubi.


Színre is a régi üdítőt hozza, természetes aranysárga, mint amilyen a szőlőlé. Egyébként az új receptúra nem tartalmaz mesterséges színezéket. A buborékok „utazása” is jól látható. Ízre egyértelműen érezhető a szőlő, tényleg Traubisan. Édességben is ilyesmire emlékszem, bár ugye már a 2018-ban megszűnő receptúra is megújult volt. Ez a mostani tényleg nagyon hasonlít a régire. Viszont az utóízében kifejezetten éreztem az édesítőszereket: aceszulfám-K és szukralóz. Egyébként is ellenséges vagyok az édesítőkkel szemben, s itt is makacsul ragaszkodott az utóíz, sőt, úgy éreztem, a szomjam sem csillapította a megújult Traubi. Ittam is rá egy jó pohárnyi szódavizet – extra bubival – ám még utána is ott volt az a kellemetlen, édesítőszeres makacs „mű íz” a számban.
A Traubisoda tehát visszatért, a legendás magyar üdítőital ismét kapható. Finom, de az édesítőszerekért szerintem nagyon nagy kár, hogy szinte mindenben benne vannak. Értem a miértjét, de akkor sem mondható, hogy kellemes és finom. Épp ezért nem fogom gyakran inni, csak ha rám tör a nosztalgia. Viszont magyar, és ha már választani kell, inkább igyuk a hazai gyártású magyar szőlőlevet, mint a sokszor ablakmosó folyadékra hajazó külföldi termékeket…
Üdv újra közöttünk, Traubisoda!