Már elhunyt színészek hangját is képesek vagyunk feltámasztani, hamarosan pedig akár fizikai valójuk is újra szerepelhet filmekben és reklámokban. A jövőbe nyúló elképzelések egy részével már a hétköznapokban is találkozhatunk. De vajon miért érdemes foglalkozni ezzel az új technológiával?
A deepfake egy olyan audiovizuális tartalom, amelyben az eredeti szereplő képmását és/vagy hangját egy tőle idegen személy képmásával és/vagy hangjával helyettesítik. A deepfake digitálismédia-manipulációt jelent, amelynél a mesterséges intelligencia (MI) használatával hamis videót hoznak létre. A videó szereplői olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyekre a valóságban nem volt még példa. Cikkünk AI által generált nyitóképe is példázza, hogy mennyire egyszerűen futhatunk bele ilyen jellegű tartalmakba manapság.
Számtalan pozitív és negatív felhasználási területe lehet, azonban a negatívumok egyelőre egyértelmű túlsúlyban vannak. Példának okáért Bill Posters tartalomgyártó készített Mark Zuckerbergről egy deepfake-et. A videón az látható, hogy a Meta tulajdonosa lelkesen beszél arról, hogy a céghálózata, amibe a Facebook és az Instagram is beletartozik, eltulajdonítja és különféle célokra használja fel a regisztrált személyek adatait. Posters egy interjúban ugyan elmondta, hogy az ő célja csupán az algoritmusok szűrésének ellenőrzése, valamint az emberek edukálása volt, projektje mégis rosszul sült el, hiszen több ezren osztották meg hírfolyamukban a deepfake-et pánikszerű jelleggel.
A mélyhamisítás pozitív területeit is érdemes megemlíteni, hiszen a jövő generációjának oktatásában nagy szerepet játszhat ez a technológia. Egy Los Angeles-i történelmi kiállításon holokauszt-túlélők deepfake másával beszélgethetnek a látogatók valós időben. A kiállítás létrejöttében például egy 93 éves veterán is kulcsfontosságú szerepet játszott, hiszen több, mint 15 interjú készült vele, melyet 20 különféle kameraállásból vettek annak érdekében, hogy valósághűvé tehessék a beszélgetést.
A manipulált tartalmakat azonban a zsarolás és a megfélemlítés eszközeként, videó-bizonyítékként, politikai szabotázsként, propagandaként és álhírek terjesztésére is lehet használni, így érdemes többször is átvizsgálnunk a bejegyzéseket, melyekkel a közösségi média platformokon nap mint nap találkozunk.
De hogyan ismerhetjük fel legegyszerűbben a deepfake-et? Először is utána kell nézni, hogy más, megbízható források is írtak-e már a témáról, és érdemes lehet kép alapú keresést végeznünk, hiszen így könnyen kiderülhet, hogy valódi-e az adott tartalom. Ezt követően fontos a kontextust és az adott helyszínt is értelmeznünk: valóban elhangozhatott vagy megtörténhetett, amit látunk? A haj is sokszor lebuktathatja a deepfake tartalmat, akár úgy is tűnhet, mintha egy festményt néznénk. A háttér kidolgozottságára is érdemes nagy figyelmet fordítani az ellenőrzéskor. A száj mozgása az egyik legárulkodóbb jel, ugyanis az emberek könnyen felismerik, ha a beszédhangok nincsenek szinkronban az ajkak mozgásával.
A deepfake tartalomra való figyelmeztetések mellett sem nőtt a felismerések aránya, tehát a tartalomgyártók felelősségvállalása a legkritikusabb pont. A szakértők szerint a legjobb trükkök az egyszerű felismeréshez a bizalmatlanság, a kritikus gondolkodás és a források visszakeresése.
Illusztráció: Mindjourneyai.ai