A kisbabák többségét édesanyjuk a mai napig vízszintes testhelyzetben hozza a világra, és ez a történészek szerint régebbre vezethető vissza, mint azt sokan gondolnánk.
A szülésről többnyire még ma is az az elképzelés él a fejekben, hogy kórházi körülmények között, fekve történik. Magyarországon 1950-ben betiltották a tervezett otthonszülést, és egészen 2011-ig nem volt lehetősége a nőknek, hogy jogszerűen úgy döntsenek, kórházon kívül hozzák világra a gyermeküket. Ebből következik az is, hogy a kórházi protokollnak megfelelve, ezekben az években szinte biztos, hogy fekve kellett, hogy szüljenek.
Pedig a vajúdás és a szülés során is nagyon fontos lenne a szabad testhelyzet-választás, ugyanis nem a fekvő pozíció a legideálisabb módja egy gyermek megszületésének. A függőleges, álló, guggoló, illetve térdelő testhelyzetek a gravitációt segítségül hívva sokkal inkább támogatják a baba haladását, világrajövetelét. Ugyanakkor a fekvés a gravitáció ellen dolgozik, így sokkal több ideig tarthat a szülés, és fájdalmasabb is lehet, arról nem is beszélve, hogy számos beavatkozás szükségességét eredményezheti.
De akkor miért előírás sok intézményben még ma is, hogy a nők fekvő testhelyzetben szüljenek? Nyilván gondolhatunk arra, hogy az orvosoknak kényelmesebb az ágynál ülve várni a baba érkezését, mint álló vagy guggoló anya mellett térdelni. Ez a szokás azonban a történészek szerint régre, egy francia uralkodóhoz nyúlik vissza.
XIV. Lajos volt ugyanis az első, aki úgy határozott, hogy szeretne szemtanúja lenni gyermekei születésének. Az uralkodó jelenlétét nem a mai apás szülésekhez hasonlóan kell elképzelni, a Napkirály csupán egy függöny mögül leselkedett, és ahhoz, hogy minél jobb rálátása legyen az eseményekre, asszonyainak fekve kellett világra hozniuk a gyermekeiket.
Érdekesség, hogy XIV. Lajos és Ausztriai Mária Terézia királyné házasságából hat gyermek született – bár közülük egyedül a trónörökös, Lajos herceg érte meg a felnőttkort. A Napkirály ismert volt nyílt szerelmi kalandjairól is, így 72 éven át tartó uralkodása alatt legalább 13 házasságon kívüli gyermeke született. Közülük csak kevés érte meg a felnőttkort, de őket a király törvényesítette.
Illusztráció: Pixabay
Forrás: femina.hu