Győr-Moson-Sopron vármegyét barangolhatjuk be a Mi, magyarok sorozat legfrissebb részében

Győr+ Fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség
2024.09.27. 14:15

A videóból az is kiderül, honnan került elő a Soproni Múzeum egyik legérdekesebb kincse, egy 2000-2500 éves, kelta kori szobor.

Hogyan kapcsolódnak őseikhez a modern kor poncichterei, vagyis Sopron német ajkú szőlősgazdái? Hol találjuk a környék testet és lelket is megújító gyógyhelyeit, és milyen élményt tartogat a Fertőrákosi Kőfejtő? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Petőfi Kulturális Ügynökség Mi, magyarok című sorozatának legfrissebb részének nézői. A videóból az is kiderül, honnan került elő a Soproni Múzeum egyik legérdekesebb kincse, egy 2000-2500 éves, kelta kori szobor.

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című országos programsorozat második állomása a hűség és a szabadság városaként is emlegetett Sopron volt, ezért a Petőfi Kulturális Ügynökség Mi, magyarok című 19 részes sorozatának második epizódjában Győr-Moson-Sopron vármegye kincseit ismerhetik meg a nézők – Pannonhalmától Sopronon át a Fertő-Hanság Nemzeti Parkig.

A soproni Lővérek klimatikus gyógyhely, Balfon gyógyvíz található, a Fertő-tó világörökségi terület. Rengeteg fesztivál várja a vármegyében a családokat, a gyerekeket, például a győri Győrkőcfesztivál vagy a Soproni Ünnepi Hetek, amely egy nagyon nagy múltra visszatekintő kulturális rendezvény. Ugyanakkor nemcsak a testi-lelki, hanem a szakrális feltöltődésre is lehetőség van például Pannonhalmán, ami szintén a világörökség része” – sorolja a vármegye kihagyhatatlan úti céljait és programjait Taschner-Schmidt Erika idegenvezető, aki ma már ízig-vérig soproninak érzi magát, bár nem a város szülötte.

„Ajkán születtem, hosszas nógatásra 2008-ban költöztem Sopronba, de azóta annyira megszerettem itt élni, annyira soproninak érzem magam, hogy a legutóbbi ügyintézés során, amikor elkérték az adataimat, születési helyemnek véletlenül Sopront diktáltam be” – mondja, hozzátéve a helyiek mély vallásossága is megérintette őt, ma már ő is a hitben formálódott közösség tagja.

A város évszázados múltú templomaiban, girbe-gurba utcáin, barokk palotáiban megelevenedik a történelem – hogy mennyire, azt Erika saját maga is megtapasztalhatta, kertjükben ugyanis egy 2000-2500 éves, malacot ábrázoló szobrot találtak a régészek. „Nagyon izgalmas nap volt a családunk életében, amikor a kutatás zajlott nálunk, a szőlőben. Éppen a kisfiam volt azzal az önkéntessel, aki megtalálta a kelta szobrot. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az alkotás ma már a Soproni Múzeum új régészeti kiállításán szerepel” – emeli ki.

A videóból az is kiderül, hogyan kapcsolódnak őseikhez és a termőföldhöz a modern kor poncichterei, vagyis Sopron német ajkú szőlősgazdái, milyennek látják magukat a soproniak, és milyen élményt tartogat a kirándulóknak a monumentális Fertőrákosi Kőfejtő.

Július 1-jével Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelynek jegyében féléves útjára indult a Kulturális és Innovációs Minisztérium által támogatott 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat. Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című országos programsorozathoz kapcsolódó Mi, magyarok című videósorozat részeit a Kultúra.hu Youtube-oldalán lehet megnézni.

Kapcsolódó témák: #Győr-Moson-Sopron | #kirándulás |