Olvastam egy cikket, miszerint egy hazai cég Indiából hoz női kamionsofőröket hazánkba, mi több: ez már kész tény, a hölgyek letették a megfelelő vizsgákat, a jobboldali közlekedést is megtanulták már. Szigorú feltételrendszernek kellett megfelelniük, többek között a korábban sofőrként szerzett tapasztalat is az elvárások között volt.

A kamionozás egy erősen romanticizált, sok szépséget tartogató szakma, de akinek van a családjában, ismeretségi körében teherautó-sofőr, az tudja, hogy messze nem leányálom az élet 18 keréken. Édesapám révén ebbe elég jól beleláttam hosszú évekig, de nem csak miatta mondom: nagyon becsüljük meg a kamionosokat, mert ők mozgatnak mindent, ami a világunkat működteti.

Egy, most már nyugdíjas hölgy ismerősöm évekig kamionozott. A ’90-es években járt a Közel-Keleten, Afrikában, bejárta Európát is. Néha már hihetetlennek hangzott, milyen megpróbáltatásokkal szembesült nőként a szakmájában.

Ma már minden bizonnyal könnyebb, egyszerűbb ez is – azt nem mondom, hogy könnyű! Elismerésem az indiai hölgyeknek, mert ezt a munkát bevállalni, így… ehhez kellett kurázsi!

Lelkes támogatója vagyok minden olyan kezdeményezésnek, ami egyenlő feltételeket és lehetőségeket teremt különböző szakmákban a két nem számára. Ha a program sikeresnek bizonyul, akár 800 indiai sofőr hölgy is érkezhet hazánkba ebben a programban.

Azt pedig már mellékesen tegyük hozzá, hogy Győrben is van olyan cég, ahol indiai sofőröket foglalkoztatnak a munkaerőhiány miatt. Talán nem kell sokat várnunk, hogy nőket is lássunk közöttük a győri utakon…

Illusztráció: Depositphotos