A méhek világnapja április 30-a. Állatvédelem címszó alatt mindig csak olyan hobbikedvencekre gondolunk, mint a kutyák vagy a macskák, pedig ezek a repülő rovarok rettentő fontos részei a minket körül vevő faunának.

A Pannonhalma Provence ugyan gazdaságként működik, de mindennapi életük során hatalmas figyelmet fordítanak az állataik és növényeik szerető gondozására úgy, hogy közben közösség- és személetformáló tevékenységet is folytatnak.

Valiczkó Tamás méhész elmondta, hogy a fóliasátrakban, nagyüzemben termelt zöldségek és gyümölcsök porzásához poszméheket alkalmaznak, de az ő eleségüket a méhészek állítják elő. A méhek nélkül nincs élelmiszer és élet sem. A kiskertekben egyre többen telepítenek gyümölcsfákat, és a permetezéssel elkövetett hibák gyakran okozzák a hasznos rovarok pusztulását. A kereskedelmi forgalomban kapható, állítólagosan méhkímélő vegyszerek közvetetten okozzák a méhek elhullását, ugyanis az erős vegyszerszag miatt nem engedik vissza őket a kaptárok őrei.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a növényvédelmi permetezést kizárólag napkelte előtt, vagy napnyugta után szabad végezni, különben a méreg áldozatául esnek az apró állatok.

A koranyári időjárás beleszólt a mézelő növények virágzási idejébe. A hűvös idő beálltával az akác virágozni kezdett, de a méhek nem repülnek 10 fok alatt, így ez erősen befolyásolja az akácméz idei mennyiségét. A hamar jött, koranyári időjárás miatt a repce lassan elvirágzik és teljesen kizöldül. A rovar 21 nap alatt kel ki, az első két hétben végez kaptáron belüli munkát és másfél hét marad az aktív gyűjtésre. A nagyarányú pusztulás miatt most várják a következő generáció „munkába állását”, ezért ebben az évben kevesebb akácmézre számítanak.

A Pannonhalma Provence tulajdonosa, Gyimesi Barbara szerint a gyerekek nagyon érdeklődőek, az élménypedagógia sokkal jobban működik, mint gondolnánk. A fiatal korosztálynak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tapasztaljanak – állítja a gazdálkodó. Az előadásaikkal, amelyeket a méhészet és gyógynövények témájában tartanak, járják az oktatási intézményeket. Kettejük munkája egymásra épül – míg Barbara a növényekkel foglalkozik, Tamás a méheket gondozza. A kertjükben fogadnak gyerekeket és felnőtteket egyaránt, mindenki örömmel ölti magára a méhészruhát és sajátít el új, hasznos ismereteket.

A kert fontos része a Méhkelence. A kis szoba olyan erős fokú gyógyhatással bír, hogy azt a helyi gyerekorvos is jó szívvel ajánlja. Elsősorban légúti- és tűdőbetegségeken segít az a szűrt levegő, amit a méhek előállítanak. Vizuális és illatélményt is kap az, aki ide belép – a propolisz és virágok illata, valamint a Sokorói dombság és a Pannonhalmi Apátság látványa önmagában nyugtatólag hat. Ezt tetézi a méhek zümmögése, a rezgéseket átadják az emberi szervezetnek és relaxációs hatással bírnak, sőt: az ízületi bántalmakon is segít ez a halk és nyugodt, állandó frekvenciájú duruzsolás.

A facélia és a méhlegelő magkeverékek elszórásával idilli környezetet tud teremteni bárki a kertjében. A méhek jóléte az emberiség szempontjából létfontosságú, óvjuk, szeressük őket!

A cikkben szereplő fotókat Erdélyi Ákos fotográfus készítette.