A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Négyrészes minisorozatunkban dr. Lukácsi Zoltán szigeti plébános avat be bennünket a nagyheti eseményekbe nagycsütörtöktől egészen húsvétvasárnapig. A mai, azaz a nagycsütörtök esti liturgia az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását tárja elénk, vagyis a szenvedéstörténet kezdetét.

Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emlékezete, minden misének az alapja. Ezen a napon Jézus szeretetének két nagy jelét is adja. Az egyik, amikor megmossa tanítványainak lábát, azért, hogy ne uralkodni akarjanak egymáson, hanem szolgáljanak egymásnak, hiszen az lesz a legnagyobb közöttük, aki leginkább szolgálja a többieket. 

A másik az Eucharisztia, amikor a legegyszerűbb jelekben, egy falat kenyérben és egy korty borban önmagát adja. Már számtalanszor bemutatta csodatévő erejét, amivel képes betegeket gyógyítani, halottakat feltámasztani, ördögöket kiűzni, a természet erői fölött uralkodni, s ezek után a legbanálisabb jelekben, a kenyérben és a borban adja a legnagyobbat, önmagát. Így van velünk valóban mindennap a világ végéig. Így válik érthetővé, hogy Jézus nem egyszerűen egy régen élt tanító, aki bölcsességeket hagyott ránk és csodatévő ereje volt. Neki hatalma van arra, hogy ma is itt legyen közöttünk. Ő él. Erről szól a húsvét misztériuma.

 Az élet győz a halál felett és immár az isteni életből az ember is részesedhet.