Múzeumok Éjszakája a Tényői Bunkerben
A Múzeumok Éjszakája szerencsére már kitört a klasszikus, tankönyvszagú tárlatvezetésekből és olyan programokat is kínál, amelyekből szórakozva tanulhatunk. A programfolyam üdítő eleme volt a Tényői Atombunker látogatása, a turnusokra egy óra leforgása alatt elkapkodták a jegyeket.
A Sokorói-dombság szívében, Tényőn az 1970-es években nagy munkálatokba kezdtek. A cél egy atom- és vegyitámadás-biztos építmény kialakítása volt, ahová egy Győrt érintő, esetleges incidens során a katonai vezetőket menekíthetik. A bunker kialakítása során nem elmélkedtek sokat a tervezéstől a megvalósításig: a tervrajz alapján domboldalba vájt alapot és falakat bezsaluzták, amit a házgyári munkások betonnal kiöntöttek, majd mástél méternyi földet hordtak rá – mondta el Mecséri Szabolcs, a bunker üzemeltetője.
Az óvóhelyet gáz- és léglökést is kibíró acélajtókkal szerelték fel és gondoskodtak a zsilipelésekről is, ugyanis a sugárfertőzés lehetőségét kizárva a létesítménybe lépőket egy szonda szűrte, de az aggregátorházban dolgozó személyzetnek is beépítettek egy fertőtlenítő zuhanyt.
A bunkertúra a gépházból indult, Mecséri Szabolcs vezető bemutatta a lehető legegyszerűbb technikai kivitelezéssel működtethető hűtő-fűtő kazánt, a szellőzést biztosító légtechnikai berendezéseket és az aggregátor-központot is. A falakon több infografika lóg, többek közt egy elhelyezési terv, amely világosan megmutatja, hogy a betelepíthető 35 fő közül kinek hol engedélyezett tartózkodni. A sétavezető hozzátette, hogy az érkezők maximum 20 kilogrammos csomagot hozhattak magukkal, ami a legegyszerűbb módon az „ami a székre, vagy a pad alá elfér” mértékegységgel azonosítható. A korlátozás oka egyrészt a mozgósítás gyorsasága, másrészt pedig a felesleges holmikkal csökkentett légköbméter megóvása, hiszen a zárak kattanása után nem lenne lehetőség az óvóhely elhagyására. A felhasználható levegőmennyiség védelme érdekében született többek közt a nótázás tiltására vonatkozó szabály is.
A telefonközpont, rádiószoba, egészségügyi helyiség eredeti, korabeli berendezést kapott, amelyeket szabadon lehet nemcsak fotózni, de próbálgatni is. A parancsnoki helyiségben egy-egy látogatás alkalmával sűrűn kattognak az írógépek nehéz billentyűi is – mesélte Szabolcs.
A titkárságon katonai egyenruhába öltözött fiatalok várták a csoportot, akik szívesen meséltek a helyiségben kiállított sugárzásmérő eszközökről és azok használatáról. A mérőeszközök több generációját felvonultató tárlaton a szemfülesek megtalálják a Csernobil című sorozatból ismert, hordozható sugárzásmérőt is.
A létesítmény egyes készültségi szinten működik, azaz a szükséges karbantartási munkálatokat végzik el és napjainkban a tűzoltó és mentőszervezetek kiképzési akcióin túl a bemutatóhely funkcióját tölti be egyre nagyobb sikerrel. A környezet rehabilitációja során gondoskodtak a tereprendezésről is: a jelölt tanösvényen bejárható a csodás tényői erdősáv, az útvonalon megtaláljuk azt a 161 méter mély védett, fúrt kutat is, amely a bunker vízellátásáról gondoskodik.
A Tényői Bunker a fejlődő haditechnika miatt ma már nem tudna óvóhelyként működni, de a vezetett sétákon, akár egy rendhagyó történelemóra keretében világos képet kapunk a hetvenes évek háborús készültségéről. A létesítményben július 20-án rendezik meg a 3. Tényői Bunker Nyílt Napot, amelyre hamarosan lehet regisztrálni, ezért érdemes figyelni a Facebook-oldalukat! Még számos érdekes információ birtokába juthatnak az érdeklődők a jó hangulatú vezetéseken.
A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakemberei és a helyi lakosok összefogásának eredménye a látogatási lehetőség, de a Bunker a PÁGISZ-iskola diákjainak lelkesedését is élvezi, erről korábban diáktudósítónk írt.