Remek könyvek nagyszerű nőkről

Győr+ Illusztráció: depositphotos.com
2023.03.08. 16:22

A nőnapot 1977 óta ünnepeljük az egész világon március 8-án, miután az ENSZ közgyűlése hivatalosan is nemzetközi ünneppé tette. Ennek apropóján a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér összegyűjtött pár könyvet, amit szívesen ajánl női olvasói számára. Ezek a könyvek olyan nőkről szólnak, akiknek a munkássága vagy a tetteik jelentős hatással voltak az emberekre, vagy nőként olyan dolgot cselekedtek, ami egyedülálló volt.

De miért is kaptak a nők egy saját napot? Az 1900-as évek elején a szüfrazsett mozgalom hatására a nők egyre többször tiltakoztak az őket ért igazságtalanságok miatt.

A munkahelyükön alacsonyabb bért kaptak, mint a férfiak, annak ellenére, hogy a munkaóráik magasak voltak. A világ legtöbb országában pedig szavazati joguk sem volt (elsőként Új-Zélandon szavazhattak 1893-ban, míg Svájc csak 1971-ben engedélyezte), és hivatali tisztséget sem vállalhattak. 1908-ban New York utcáin 15 ezer nő tüntetett magasabb bérért, a munkaórák csökkentéséért és a szavazáshoz való jogért. A következő évben az Egyesült Államokban tartották az első nemzeti nőnapot február 28-án.

1910-ben a II. Internacionálé idején Clara Zetkin – aki maga is küzdött a női egyenjogúságért – azt javasolta, hogy jelöljenek ki egy napot, amikor a nőket ünneplik és felhívják a figyelmet a méltánytalan helyzetükre. 17 ország résztvevői fogadták el az ötletet és 1911-ben megtartották az első nemzetközi nőnapot Európa több országában március 19-én. Ezekben az években az ünneplés többnyire nem volt békés, mert a nők (és sok férfi is) az utcára vonultak, és a szavazati jogért tüntettek. 1917. március 8-án Szentpéterváron a textiliparban dolgozó nők kenyérért, békéért és az első világháború befejezéséért tüntettek. Többek között az ő emlékükre választották március 8-át a nemzetközi nőnap dátumának.

Könyvajánló:

Braganza, Alfredo de: Amrita : egy magyar nő, aki India legnagyobb festőművésze lett

Skloot, Rebecca: Henrietta Lacks örök élete

Petőfi Sándorné Szendrey Júlia: A nemzet özvegye

Rogoyska, Jane: Gerda Taro: aki “kitalálta” Robert Capát

Stout, Glenn: Lány a hullámok hátán: Trudy Ederle, az első nő, aki átúszta a Csatornát

Jaccard, Jerry L.: Dallamok és disszonanciák: a zene nagykövete Szőnyi Erzsébet

Haste, Cate: Alma Mahler, egy szenvedélyes élet

Dávid Sándor: Keleti 100: “mert szeretek élni

Essinger, James: Ada algoritmusa avagy Hogyan indította el Lord Byron lánya a digitális kort a számok költészete által

Mazzucco, Melania G.: Az építésznő

Berényi Anna: Kossuth Zsuzsanna

Keleti Éva: A fotográfia bűvöletében

Illusztráció: depositphotos.com