Görögdinnyefajok és több száz fajta, üvegházban termesztett növény DNS-ét vizsgálva kutatók felfedezték, hogy a görögdinnye legnagyobb valószínűséggel Északkelet-Afrikában vadon élt ősi növényekből származik.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány kijavítja azt a 90 éves tévedést, amely szerint a görögdinnye őshazája Dél-Afrika.    

A genetikai kutatás összhangban van azokkal az egyiptomi sírrajzokkal, amelyek azt jelzik, hogy a Nílus völgyében már több mint négyezer éve fogyasztottak görögdinnyét desszertként – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.    

A kutatók, köztük a tanulmány vezető szerzője, a St. Louis-i székhelyű Washington Egyetem tiszteletbeli professzora, Susanne S. Renner megállapították, hogy a görögdinnye szudáni fajtája, a kordofán dinnye a honosított görögdinnye legközelebbi rokona.    

“A DNS-bizonyítékok alapján azt találtuk, hogy a görögdinnye, ahogy ma ismerjük – édes ízével, gyakran piros húsával – genetikailag a nyugat-afrikai és északkelet-afrikai dinnyefajtákkal áll a legközelebbi rokonságban” – mondta Renner, aki 17 évig a müncheni Lajos Miksa Egyetem professzora és a müncheni botanikus kert és herbárium igazgatója volt.    

Laboratóriuma régóta kutatja a dinnyét és az uborkát, az utóbbi tíz évben főként a görögdinnyére és a keserű dinnyére (balzsam körte) összpontosított.  A genetikai információk segíthetnek betegségekre kevésbé hajlamos dinnyefajtákat kifejleszteni – mutatott rá Renner.   

 “Az egyiptomi sírrajzok győztek meg arról, hogy az egyiptomiak fogyasztottak dinnyét. Különben miért helyezték volna ezeket a nagy gyümölcsöket tálcákra szőlők és más édes gyümölcsök mellé?” – magyarázta.    

“A történelem során a dinnyéket, uborkákat és görögdinnyéket számos alkalommal honosították, ezek időrendjét és helyét nehezebb meghatározni, mint ahogyan 10-15 éve gondoltam. Az ősi magokból származó DNS azonban segít ebben” – hangsúlyozta.