Azért kell kibírni a telet, mert utána ajándékba kapod a tavaszt – mondogatta gyerekkoromban nagyanyám. S bár nekem akkor a tél is ajándék volt, szánkózással, hógolyózással, korcsolyázással, hóemberépítéssel, nagyikám szavait megjegyeztem. S ahogy múlik az idő, évről évre jobban vágyódom a tavasz után.

A régi magyarok márciust a kikelet, áprilist a szelek, májust pedig az ígéret havának nevezték. Később böjtmás, Szent György és pünkösd havának keresztelték őket. A világon mindennek megvan a maga ideje. A tavasz az újjászületésé, ez teszi olyan ellenállhatatlanná. Körülöttünk a természet tobzódik rügyekben, bimbókban, friss hajtásokban, madárdalban, méhzümmögésben, színekben, fényekben, hangokban és illatokban.

A tavasz a kerti szezon évadnyitója. Rengeteg a tennivaló, metszés, lemosó permetezés, gyepszellőztetés, talajlazítás, ültetés, takarítás. Ha tehetjük, termeljük meg magunknak a zöldséget, hiszen a saját retek, paprika, paradicsom íze semmihez sem fogható. A társasházak zöldterületén jó választás a magaságyás, melynek művelése a lakóközösséget is összehozza. Az erkélyeket, teraszokat díszítsük virágokkal, a fűszernövényeknek pedig akár egy balkonláda elegendő. A lényeg, hogy mindennap tevékenykedjünk a szabad levegőn. Sétáljunk, kiránduljunk minél többet. Használjuk ki az ajándékba kapott tavaszt!

Egyik legfiatalabb Olvasónk, Tolnai Sz. Olivér is kihasználta, és csodálatos képeket juttatott el szerkesztőségünknek. Íme:

Galéria: Tolnai Sz. Olivér