Egészen biztos, hogy nem járt Afrikában, de nem is Magyarországon, hanem Németországban bújt ki a tojásból. Októberben érkezhetett Somogyba, decembertől két hölgy eteti szakemberek segítségével.

Nagy sajtónyilvánosságot kapott január 24-én a Somogy megyei Vörsre hazatért első gólya, a hír azonban kétségeket vetett fel a gólyák életét ismerő és azt rendszeresen követő madárbarátokban.

A Telelő gólyák – Gólyateleltetés Facebook csoportban vetődött fel,  hogy a Kele néven emlegetett gólya valójában nem teleléséből tért vissza, nem is Kele, hanem valahol a környéken tölthette a hűvösebb hónapokat, azaz augusztusban nem indult el vándorútjára. Az is felmerült, hogy nagyon valószínűtlen egy fiatal gólya visszatérése a szülői fészekbe, mert a természet úgy rendezi, hogy ne alakuljon ki beltenyészet a gólyáknál sem.

De vajon lehet-e azonosítani egy gyűrű nélküli gólyát, pláne lentről a több méter magasan lévő, ráadásul bekamerázatlan fészekben? – adódik a kérdés.

A “nyomozás” során találtak rá egy Facebookon megosztott fotóra, melyen az egyik vörsi madáron – ugyanis ketten vannak az ominózus vörsi fészekben – egy ornitológiai gyűrű látszik. A fénykép olyan jó minőségű, hogy leolvasható egy németországi gyűrűző- és kutatóközpont azonosítója.

Röviddel ezután a gólyabarátok tudomást szereztek két hölgyről, akik már december közepe óta gondoskodnak a madarak etetéséről.

Vélhetően a vonulónak titulált, Kele nevű gólya valójában az áttelelő pár egyik tagja, és a párjával együtt nagy valószínűséggel már október óta Somogy megyében tartózkodnak.

Amikor a két gólya decemberben leszállt a kertjeikbe, a két vörsi hölgy, Óvári Rózsa és Tekker Ibolya tudták, hogy valamit tenniük kell, hogy segítsék őket etetéssel, itatással. Szakemberekhez fordultak, mert tisztában voltak vele, hogy nem akármivel etethetők, és a szakemberek is nyitottak voltak. Azóta is segítenek nekik, táplálékot szállítva a gólyáknak.

Az állatokról készült videón látszik, hogy a két gólya bőségesen táplálkozik a kertben, és inni is kapnak.

A madarak elfogadják a felkínált ételt. A hölgyek nem közelítik meg túlságosan a gólyákat, hiszen a vadmadár ösztön működik náluk és nem “barátkoznak” az emberekkel.

Afrikában telelő gólyáink ilyen korán nem szoktak visszatérni hazánkba se. Arra sincs bizonyíték, hogy a szintén korán érkező, vassurányi Suri gólya elvonul-e egyáltalán? – olvasható a Telelő gólyák – Gólyateletetés bejegyzésében.

A vörsi fészken lévő, első látásra Kelének tartott gólya Németország déli részén bújt ki a tojásból, de arról nincsenek egyelőre adatok, hogy hol. Mindenesetre Magyarországra jutott el és itt telelt. Párjával időnként ellátogatnak más közeli településre, például Balatonmáriafürdőn is azonosították már őket.

Ha valójában tényleg Charlie fiókája, Kele költött az utóbbi években Vörsön – bár elvileg a természet úgy rendezi, hogy ne alakulhasson ki beltenyészet, és ezért nem térnek vissza a fiókák abba a fészekbe, amelyben felnőttek akkor talán már ő is úton van – zárul a bejegyzés.

Az itthon telelő gólyákról megkérdeztük Márton Andrást, a dömösi Madárpark és Természetvédelmi Mentőközpont vezetőjét. Aki itt telel, az mind “kishibás” madár. Nem nem akar, hanem nem tud vonulni. Ilyen régen is volt, csak a globális felmelegedés előtti rendes teleken, amikor a Duna is félig vagy egészen befagyott, és -10, -20 fok volt hetekig, novemberben már hó volt tartósan, esélyük sem volt életben maradni. Nem stratégiai, ármányos terv ez a gólyáktól, hanem az ő részükről szerencsés változás említette a szakember, aki hozzáfűzte: a globális felmelegedés miatti enyhe teleket már túl tudják kis segítséggel élni ezek a vonulásra képtelen, kishibás, sérült madarak, így lehetőségük, esélyük lett túlélni a hűvösebb hónapokat – mint a vörsi gólyák esete is bizonyítja.

Forrás: Sokszínű Vidék