A lelki ellenálló képességet is tréningezni kell. Fejlesztését már gyermekkorban el kell kezdeni. Ennek egyik formája a konfliktuskezelés elsajátítása.

Kiégés és ami előtte van

Hogy a kiégés bekövetkezik vagy sem, több tényezőtől is függ. Ilyen tényezők lehetnek például a pénzügyi problémák, folyamatos konfliktus a környezetünkkel, elismerés hiánya vagy akár az időbeosztásunk elégtelen volta.  Munkánk monotonitása és motivációnk csökkenése is kiégéshez vezethet. Önmagával maximalista személyiség, magas elvárásokkal szintén viszonylag hamar kiéghet. A kiégés egy valós és bárkit fenyegető probléma. Mint minden esetben, a megelőzés fontos tényező lehet. Erőforrásaink ismerete és fejlesztése csökkentheti vagy akár meg is előzheti a kiégés létrejöttét. Személyes energiaforrásunk lehet a lelki ellenálló képességünk. Ennek ápolása előnyhöz juttatja az egyént, szinte védőfaktorként működik számunkra.  Gondoljunk csak bele abba, ha a lelki ellenálló képességünk növekszik, gyermekeink, házastársunk vagy akár munkatársaink is harmonikusabban tudnak velünk érintkezni. Jobb lesz a kommunikációnk a környezetünkkel.

Mi is az a lelki ellenálló képesség?

A lelki ellenálló képesség a problémákkal való megbirkózás képessége.  Feltételeinek megismerése és folyamatos fejlesztése megkönnyíti a világ nyújtotta problémák kezelését. Akár az izmainkat, a lelki ellenálló képességünket is tréningezni kell. Elkezdése gyermekkorban szükséges, de minden megoldott problémahelyzet további fejlődést eredményezhet. A tréning egyik formája a konfliktuskezelés megtanulása. A gyermekeknek meg kell tanítani a helyes konfliktuskezelést. Az a tapasztalatom, hogy sem a családban, sem az iskolában nem fordítanak erre kellő figyelmet. A stresszoldási technikák ismerete, a regenerálódási formák használata szintén fontos, hiszen ez a tudás elkíséri a gyermeket felnőttkorig, majd azon túl.

,,Akár az izmainkat, a lelki ellenálló képességünket is tréningezni kell.”

A lelki ellenálló képesség néhány feltétele

A megbékélés a múlttal és az érzelmi stabilitás elsősorban azt jelenti, hogy a múlt rendezetlen sérelmeit nem cipeli magával, aki megbékélt. A megbocsátás önmaga és mások irányába is hatékony módszer. A realista optimista ember bízik önmagában és keresi a kihívásokat. Pozitívan látja a jövőt. A jó problémamegoldó képesség segít elemeznünk a különböző helyzeteket, így könnyebben rálelünk a helyes megoldásra vagy megoldásokra, kutatva az alternatívákat. A képességeink kamatoztatása esetén nem nullázzuk le magunkat és energiaszintünket, hanem a belső motivációnk segítségével lendületet veszünk és konstruktívan oldunk meg akár konfliktusos helyzeteket is. Az önfegyelem az egyik legfontosabb tényező. Önfegyelemmel a tartósan feszült helyzeteket is jól tudjuk kezelni. Uralkodunk magunkon. Tudatosság és szenvedély segítségével bátran szembenézünk a stresszes feladatokkal. Szenvedéllyel szeretünk, dolgozunk és kikapcsolódunk. Az egészséges kapcsolatok a megfelelően jó interakciókat és társas készségeket jelentik. Pozitív a viszonyunk környezetünkkel.

Fejlődés és fejlesztés

Érdemes figyelni a fentiekre, de egyáltalán nem sürgető az, hogy valamennyi felsorolt területen rövid idő alatt nagyot fejlődjünk. A faktorok áttekintése viszont lehetőséget ad arra, hogy meghatározhassuk, miben kell még fejlődnünk. Egy-egy terület fejlődése kihat a többi terület fejlődésére is. Belső szilárdságunk, energiaforrásaink megfelelő hasznosításával alakítható ki. Fel kell ismernünk, hogy a jó lelki ellenálló képességű ember rugalmas, megfelelő önbizalommal rendelkező és nem utolsósorban kiváló társaság mások számára.

JÓ TUDNI
Mit nevezünk burnout-szindrómának?
A kiégési szindróma (angol kifejezés) azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre. Fizikai, érzelmi és mentális kimerüléssel jár, és elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek a munkájukhoz az átlagosnál nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük.