A szédülés egy tünet, aminek a hátterében enyhébb és súlyosabb elváltozások, átmeneti kiváltó okok éppúgy állhatnak, mint szorongásos és pánikbetegségek. Egy biztos, a tartós vagy ismétlődő szédülés esetén tanácsos orvoshoz fordulni, és az okokat időben feltárni.

A jó diagnózis felállítása

Szédülés esetén, ahogy minden egyéb betegségnél is, érdemes átgondolni, hogy mi előzte meg közvetlenül a tünet megjelenését. Mennyi ideig tartott a panasz? Milyen jellegű volt? Forgott velünk a világ, vagy inkább húzott valamelyik oldalra a fejünk, vagy csak egyszerűen ájulásérzésünk támadt, mintha kiszállt volna a vér a fejünkből? Hirtelen felállás, fordulás, fejfordítás megelőzte-e? Kísérte-e hányinger, valamilyen látási zavar vagy szag érzet? Ezek az információk már sokat segíthetnek a diagnózishoz vezető vizsgálatok megtervezésében, mely alapján kiderül, hogy a rosszullét hátterében vérnyomás ingadozás, belső fül betegség, kinetózis, szorongás vagy akár daganatos megbetegedés áll.

Forgó jellegű szédülés

A fej fordításakor hirtelen jelentkező heves forgó jellegű szédülés, ami hányingerrel és gyakran a szemmozgások zavarával is társul, a nyaki gerinc betegségére utalhat. Reggeli ébredéskor jelentkezik gyakran a panasz, amikor a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és bejut a belső fül kis félkörös ívjárataiba, mely heves forgó jellegű szédülést vált ki. Ezek is példák arra, hogy a tünet hevessége gyakran nincs arányban a hátterében álló eltérés súlyosságával.

Ájulás előtti állapot

Hirtelen felálláskor vagy egyéb okból bekövetkező vérnyomásesés következtében kialakuló szédülés inkább gyengeség és ájulás érzés, mely hideg verítékezéssel és gyakran szapora pulzussal jár együtt. Ilyenkor vízszintes helyzetbe kell fektetni az illetőt és a lábait felemelni. A rosszullét hamar megszűnik. Érdemes ilyenkor folyadékot is inni. Gyógyszereket szedőknek át kell gondolni, hogy esetleg váltani érdemes, de ezt előtte mindenképpen meg kell beszélni a kezelőorvossal.

A fül és szem betegségei

Belsőfül betegség esetén előfordul még lebegő jellegű bizonytalanság érzés is. Máskor a beteg úgy érzi, hogy nagyon nehéz a feje. A látásélesség zavaraihoz vezető eltérések is okozhatnak bizonytalanság jellegű szédülést. A vesztibuláris migrén is okozhat fülzúgással kísért kellemetlen szédülést, amivel gyakran nem is jár közvetlenül fejfájás. Itt a kiváltó okok lehetnek klasszikusak. A belső fül gyulladásai vagy például a krónikus Meniére-betegség is állhatnak a szédülés hátterében.

Pánik

Szorongásos betegségek és pánik szindróma esetén is előfordulhat szédülés. Főként hiperventilláció, magyarul a levegő tartós kapkodása, szapora légvétel esetén. Ezt az arcbőr vagy az ajkak zsibbadása is kísérheti.

Daganat

Agydaganat ritkán áll szédüléses panasz hátterében. Azonban a belső fület az aggyal összekötő hallóideg jóindulatú daganata, akusztikus neurinóma előfordulhat. Ilyenkor gyakran fülzúgás és a hallás csökkenése is társul a szédülés mellé.

Szerző: Prof. dr. Dézsi Csaba András belgyógyász, kardiológus osztályvezető főorvos