A hangulatzavarok – súlyos esetben a depresszió – kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Általánosan ismert, és sajnos a mindennapokban tapasztalt tény, hogy a tartós lelki teher, a krónikus stressz eleinte csak szorongást és alvászavart okoz, majd enyhébb-súlyosabb hangulatzavar, depresszió kiváltója lehet.

Hiányállapotok és depresszió

Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kap – a tudomány területén is – a hiányállapotok (vitamin- és ásványi anyag hiány) depresszió kiváltásában játszott szerepe is. A mai táplálkozás sajnos szinte törvényszerűen vonja maga után a mindennapi, egészséges életműködésekhez szükséges tápanyagok hiányát. Egészségesen étkezni nem könnyű – nem csupán a kínálat, de a napi munkaidő-beosztás miatt sem. Az egészségesnek nevezett ételek beszerzése – és elkészítése – komoly időráfordítást igényel, és nem tagadható, hogy éppen a legfinomabb ételek (mint például a magas cukortartalmú édességek, sütemények) ártanak leginkább a szervezetnek.

Bélflóra a lelki egyensúlyért

Az utóbbi néhány évben fordult a tudományos érdeklődés a bélflóra – tudományos nevén a mikrobiom – felé. A Humán Microbiom Project kutatási eredményei alapján kiderült, hogy a belekben élő baktériumok nem csupán az immunháztartás, de a lelki egyensúly fenntartásáért is felelősek. Bélrendszerünkben több tízmilliárd(!) bélbaktérium él, melyek összetétele nagy változatosságot mutat. Ezen változatosság összefügg a táplálkozással, a stressz-szinttel, és a nemi hovatartozással. Ugyanakkor ennek fordítottja is érvényes: magas stressz-szint mellett például megváltozik bélflóránk összetétele, ugyanúgy, mint egyes baktériumfertőzések – mint például a Lyme-kór – esetében is.

Mivel a bélflóra egyensúlyának felborulása igazoltan vezethet depresszió, szorongásos állapotok és alvászavar megjelenéséhez, nem meglepő, ha testi betegség, gyulladás jelentkezésekor a kezelőorvos alaposan átgondolja, mikor is indítson antibiotikus kúrát. Természetesen komoly megbetegedés esetén ez nélkülözhetetlen és életmentő is lehet – a kellő körültekintés azonban sosem nélkülözhető! Ha mégis szükséges az antibiotikummal történő gyógykezelés, az mindig kiegészítendő bélflóra-tápláló anyagok bevitelével, és ha ennek ellenére valódi hangulatzavar, depresszió alakulna ki, úgy az feltétlenül gyógykezelést igényel.

Az antibiotikumok mellékhatása

Az antibiotikumok – bár rendkívül nagy szolgálatot tesznek a súlyos betegségek gyógyításában – számos mellékhatással bírhatnak, melyek alkalmazási előírásukban szerepelnek is. Szerencsére ezek ritkán jelentkeznek, de tény, hogy előfordulhatnak. Mivel az antibiotikumok szisztémásan, vagyis testre általánosan hatva fejtik ki hatásukat (egyetemlegesen hatnak), a bélben élő baktériumokat ugyanúgy elpusztítják, mint például a torokgyulladást keltőket. A bélflóra baktériumainak elpusztítása által eltolódik a belekben uralkodó baktérium-egyensúly, melynek klinikai vizsgálatok által is igazolt pszichés következményei lehetnek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás és alvászavarok megjelenése. Egyes nagyhatású antibiotikumok különösen hajlamosak hangulatzavart, szorongást okozni, mások kevésbé. Ugyanakkor valamennyi antibiotikus kúrára érvényes: a bélbaktériumok egyensúlyának visszaállítása az eredeti állapot szintjére akár két évet is igénybe vehet.

A bélflóra helyreállítása

A bélflóra helyreállítását segíthetik az úgynevezett pre- és probiotikumok. Probiotikumoknak nevezzük azokat a „jó” baktériumokat, melyek a bélflóra visszaépítői, prebiotikumoknak pedig a szaporodásukhoz szükséges táptalajt. Ezen utóbbiak legfőképpen rostokat jelentenek, melyekből a bélbaktériumok táplálkozni tudnak. Igen izgalmas és újszerú tudományterületről van szó –, mely azonban mégsem annyira újkeletű, hiszen már Hippocrates idejében is ismert volt a bél egészségének szerepe a szervezet egésze jó egészségének fenntartásában.