A magyar e-recept egy elektronikus vénykezelő és nyilvántartó rendszer, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egyik fontos szolgáltatása. A vonatkozó jogszabály szerint 2017. november 1. után minden gyógyszertárnak képesnek kell lennie az e-vényen rendelt gyógyszerek kiadására.

Akiket érint

Novembertől egyelőre csak a háziorvosok, a szakrendelők, a kórházak és a patikák csatlakoznak a rendszerhez. Az alapellátó fogorvosok, a magánorvosok, a magánintézmények, és az Országos Mentőszolgálat csak egy évvel később lépnek majd be. A mentők addig csak látják a beteg e-profilját, amely mindenkiről a lehető legrészletesebb adatokat – egyes betegségek, kezelések, műtétek – tárolja.

Mi változik november elsejétől?

A háziorvos valamennyi nála keletkező adatot rögzíti az elektronikus térben. Hozzáfér a felírt és kiváltott gyógyszerek listájához, láthatja például azt is, hogy betege milyen orvosokat keresett fel, ott milyen terápiákat kapott. Ez az információ segíti őt a további vizsgálatok megtervezésében, a diagnózis felállításában. Bármely orvos írhat úgynevezett e-beutalót. Ez abban különbözik a megszokottól, hogy nem szükséges hozzá papír kitöltése. Az így készített beutalót a beteg saját otthonából – ha van ügyfélkapus hozzáférése – megtekintheti, annak adatait kinyomtathatja. A betegnek arra is lehetősége van, hogy mint eddig, az orvosától papíralapú beutalót kérjen.

Meddig lesz még papír alapú recept is?

A gyógyszereket tehát már e-receptre írják: az orvosnak az e-térben kell rögzítenie, hogy kinek, milyen gyógyszert rendelt, a patikusok pedig innen olvashatják ki, milyen orvosságot kell kiadniuk. Az orvosoknak jövő év végéig azonban még a hagyományos papír recepteket is oda kell adniuk a betegeknek. Ezzel, mint eddig is, a megszokott módon lehet kiváltani a gyógyszereket. 2019-től már csak felírási igazolást kap a beteg, és ezt is csak azok, akik kérik. Ha valaki nem kéri a gyógyszer felírását papíron is, annak a patikaszer kiváltása hasonlít majd egy banki tranzakcióra: a páciensnek igazolnia kell magát TAJ-számával, és a hagyományos személyi igazolvánnyal. Ha van chipes e-személyije, akkor elég ez az egyetlen okmány is ahhoz, hogy megkapja a gyógyszereit. Érdemes tudni, hogy a 65 évesnél idősebbek abban az esetben, ha chip nélküli személyit kérnek, mely 60 évre szól, azt TAJ-kártya nélkül az orvosi ellátások során és a gyógyszertárakban sem tudják használni. Nem árt tudni, hogy a nem saját, például a szomszéd, a gyerek, a nagymama gyógyszerét a patikából csak papírvénnyel lehet elhozni, illetve, ha azt csak e-vényre írta az orvos, úgy a kiváltásához meghatalmazásra lesz szükség.

Milyen információk kerülnek be a rendszerbe?

Hatféle nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról. Ezek a következők: beutalók, orvosi receptek, orvos-beteg találkozások összefoglaló adatai (események), dokumentumok (zárójelentések, leletek), személyes egészségügyi profil, illetve a konzílium. A beutalók, a vények, az események és a dokumentumok esetében a beteg maga dönthet: engedélyezi vagy tiltja a megtekintésüket. Aki kihasználja, hogy széleskörben letílthatja, hogy ki férhet hozzá és mikor az adataihoz, az készüljön fel arra is, hogy az orvosi leleteit jobb, ha a jövőben is magával viszi mindenhová, mert nem hivatkozhat arra, hogy „úgyis benn van a gépben”.

Gyerekek esetében szükség van a személyes ügyfélkapu-azonosítóra, amelyet a kormányablakoknál lehet kérni. A szülőnek igazolnia kell, hogy ő a törvényes képviselője a gyermeknek, ezt követően a kiskorú ügyfélkapujának segítségével rendelkezhet egészségügyi adatainak a kezeléséről. Ha nincs a kiskorúnak ügyfélkapus azonosítója, a szülő nem fér hozzá gyermeke EESZT-ben tárolt egészségügyi adataihoz. Például a gyógyszerét is csak papíralapú vénnyel, későbbiekben pedig felírási igazolással tudja majd kiváltani.

Vészhelyzetben is hasznos lehet

Vannak olyan esetek, amikor az egészségügyi személyzet akkor is beletekinthet a beteg valamennyi adatába, ha ő arra nem adott felhatalmazást. Ilyen helyzetek egyebek mellett az életet veszélyeztető vérzések, az átmeneti keringés- és/vagy légzésleállás, fulladás, életet veszélyeztető szívritmuszavarok, klinikai halál állapota, az eszméletvesztéssel járó állapotok, görcsrohamok, a hirtelen fellépő látászavar, balesetek, stb.