A jó idő eljövetele a szabadban való gondtalan séta, kerti munka, kirándulás mellett sokak számára egyet jelent a kínzó tüsszögéssel, viszkető szemekkel, másoknál ekcémás bőrtünetek fellángolásával vagy napallergiás bőrtünetekkel. A népbetegségnek számító allergia a lakosság 25 százalékát érinti, de becslések szerint 10 éven belül elérheti az 50 százalékot.

Mi az allergia?

A szervezet túlzó válaszreakciója, túlérzékenysége elsősorban fehérje-természetű, idegen anyagokkal – allergénekkel – szemben, melyek normál esetben nem károsak az ember számára és semmilyen választ nem váltanak ki. Kialakulásában örökletes tényezők mellett táplálkozás, környezetszennyeződés, dohányzás játszhatnak szerepet. Tavasszal a sokféle légúti allergén közül a fű-, fa- és virágpollenek a meleg, szeles időjárás miatt nagy koncentrációban a levegőbe kerülve okozzák a jellegzetes szénanáthás tüneteket, ezek a vizes orrfolyás, kínzó orr- és szemviszketés, könnyezés, tüsszögés, asthmás betegeknél esetenként nehézlégzés, fulladás, köhögéses rohamok.

Keresztallergia

A szénanáthában szenvedő betegek körében egyre gyakrabban – bizonyos felmérések szerint már 50 százalékban – észlelhető a pollen és étel keresztallergia. Ilyenkor az allergiát kiváltó pollenhez hasonló fehérjeszerkezetű nyers gyümölcs, zöldség, vagy fűszer fogyasztása is percek alatt allergiás tüneteket, főleg ajakduzzadást, torokviszketést, bőrkiütést vált ki. A levegőben szálló por és pollen nemcsak légúti tünetet okozhat, hanem a bőrre kerülve fellobbanthatja a szemhéjon, arcon, nyakon, karon az ekcémás, atópiás bőrtüneteket.

Fényérzékenység, napallergia

Tavasszal a napfény önmagában is különböző allergiás reakciókat válthat ki. Ezek egyike a 10-15 százalékban előforduló polimorf fénykiütés, mely főleg világos bőrtípusú nőkön évente visszatérően karokon, arcon, mellkason, dekoltázson apró, viszkető, piros foltok, pöttyök, ritkán akár hólyagos bőrkiütés képét ölti. A télen gond nélkül használt illatosított kozmetikumok, parfümök, testápolók, gyógyszertartalmú krémek, oldatok, valamint egyes szájon át szedett gyógyszerek is fényérzékenyíthetik tavasszal a szervezetet, és használatuk mellett akár néhány perc alatt leéghet, felhólyagosodhat a bőr. Kerti munkavégzés, gyomlálás során főleg alkaron, kézfejen a kipréselődő növényi nedvek váltanak ki hasonló reakciót, és kezdetben vörös, majd hólyagos, ezt követően pedig hetekig barnás csíkszerű bőrelváltozások alakulnak ki. Fényérzékenyítő szerekre akkor kell gyanakodni, ha a kialakuló bőrgyulladás kizárólag a napnak kitett, valamint a készítményekkel érintkező bőrfelületen jelenik meg. A sokkal ritkábban előforduló valódi napallergia a ruhával fedett bőrfelületen is jelentkezik viszkető csalánfoltokkal.

Mi a teendő?

Allergiás panaszok esetén a betegség pontos kivizsgálása és a korrekt diagnózis felállítása szakorvosi feladat. A légúti allergének tünetmentes időszakban is szűrhetők. A tüneteket kiváltó allergének ismeretében már a pollenszezon előtt néhány héttel megkezdhető a kezelőorvos javaslata alapján a gyógyszeres vagy külső kezelés. Érdemes a pollenjelentést figyelni, és a panaszokat kiváltó pollenidőszakban a szabadban tartózkodást, nagyobb megterheléssel járó, kültéri testmozgást (futás, kerékpározás) kerülni. Kertészkedés közben javasolt a napszemüveg és a szájmaszk használata. A beteg lehetőleg kerülje a fűnyírást, gereblyézést. Gyakori hajmosás, átöltözés, lezuhanyozás segít a szabadban hajszálakon, bőrön megtapadt pollenek eltávolításában. Ha kutyával él egy lakásban, a kutya bundáját is célszerű rendszeresen lemosni. A ruhák szárítása inkább a lakásban történjen. Érdemes felhúzott ablak mellett autózni. Pollen-étel keresztallergia táblázatok az interneten fellelhetőek, így ha valakinél erős pollenallergiára derül fény, javasolt pollenszezonban a keresztallergiát kiváltó ételeket kerülni.

A napallergia kezelése

Napallergia esetén a korai fényterápia, speciális fényvédő termékek, megfelelő ruházat, illetve helyileg alkalmazott szteroidos krémek, esetenként gyógyszeres kezelés segíthetnek. Új gyógyszer, vagy tartósan szedett készítmény esetében is érdemes kezelőorvosunkat megkérdezni, hogy lehet-e az adott gyógyszernek ilyenfajta mellékhatása. Leggyakrabban a különböző vízhajtók, idegrendszerre ható készítmények, egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fogamzásgátlók fényérzékenyítenek, de a külsőleg alkalmazott reuma elleni krémek, balzsamok is gyakran rendelkeznek hasonló nemkívánatos mellékhatással. Ha ezek használata feltétlenül indokolt, erős fényvédelem szükséges, de ha ez sem védi ki a jelentkező fényallergiás tüneteket, akkor az adott gyógyszer lecserélése javasolt.

Szerző: Dr. Széna Andrea bőrgyógyász, allergológus, immunológus szakorvos