A depresszióra való hajlam mindenkinél más. Van, aki olyan szerencsés, hogy a hangulatzavar teljesen elkerüli, a legtöbben azonban többé-kevésbé hajlamosak rá.
Örökölhető depresszió
Ahol a vér szerinti családtagok között előfordul hangulatzavar, ott az öröklődésnek, az átörökítésnek egyértelmű szerepe van. Általánosságban azonban igaz: a tartós testi és lelki terhek, a krónikusan ható stressz, a túlterheltség, az állandó kialvatlanság előbb-utóbb kiváltója lehet a depressziónak is. A szezonális, vagy téli depresszió a hangulatzavaroknak olyan különleges formája, mely csupán az év egy bizonyos időszakában – mint neve is mutatja, az őszi, téli periódusban – jön elő. Mivel a tünetek már az egészen korai életkorokban (típusosan a középiskolás években) megmutatkoznak, így az érintettek gyakran félve várják az ősz beköszöntét, mivel szinte törvényszerű, hogy panaszaik előjönnek.
Egész nap aludnának
Míg a depresszióra elsődlegesen jellemző a hangulatzavar, az örömképesség elvesztése, komoly alvászavar, étvágytalanság, sőt, a szellemi teljesítmény zavara, addig a téli depresszióra elsősorban az aktivitás megváltozása jellemző. A téli depressziósok úgy érzik, elszáll belőlük aktivitásuk, belső mozgatóerejük lecsökken, sőt megszűnik, szinte egész nap csak aludnának, vagy legalábbis otthon pihennének. Megnövekedhet étvágyuk, ami kellemetlen testsúlynövekedést eredményezhet. Természetesen náluk is előfordulhat, hogy a depresszió kínzó tüneteit – a fáradtságot, az önértékelési zavart – átélik, szenvednek tőle, mint ahogy attól is, hogy nehezükre esik döntéseket hozni. Az aktivitás csökkenése önmagában rendkívül zavaró, és további nemkívánatos következménye az elmaradt teendők sokasága. Nehezen megy a munkahelyi teljesítés, az otthoni feladatok tolódnak, befejezetlenek maradnak, vagy éppen el sem kezdik őket. Ha a munkahelyen nem is származik belőle konfliktus, sok téli depressziósnak rendkívül nagy erőfeszítésébe kerül, hogy munkahelyén tartsa a megfelelő teljesítményszintet, otthon azonban párkapcsolati probléma forrásául szolgálhat a nagyfokú passzivitás.
A rendszeres séta csodát tehet
Lehetséges-e a bármit tenni egy olyan folyamat ellen, ami úgy látszik, törvényszerűen bekövetkezik az évszakváltás során? A gyakorlat azt mutatja, hogy akik súlyos téli depresszióban szenvednek, ott nem igazán lehet megelőzni a tünetek megjelenését. Az enyhébb depresszív jegyek – de a súlyos hangulatzavar is – enyhíthető lehet bizonyos „trükkök” segítségével. Ilyen az első helyen említendő testmozgás. Már a rendszeres séta – ami nem több 20 percnél, de természetesen lehet 1-2 óra is – csodákat tehet. Elsősorban természetes fényben, ha lehet, napsütéses időben az ideális, bár ősszel éppen ennek vagyunk híján, és magának a téli depressziónak a bekövetkeztében éppen a fényviszonyok csökkenése játszik kulcsszerepet.
A D-vitamin szerepe
Fontos a helyes táplálkozás is. Itt elsősorban olyan vitaminok bevitelét értjük, mint a D vitamin. Ezért is fontos nyáron mértékletesen napozni. A D-vitamin olyan alapmolekula, mely számtalan egyéb, a jó testi és lelki működésben alapvető szerepet játszó vegyület képződéséhez nélkülözhetetlen, elégtelen mennyisége tehát számtalan hiányállapotot vonhat maga után. A mai munkahelyi körülmények egyáltalán nem kedveznek a jó D-vitamin ellátottságnak, mivel számos olyan munkahely van, aminek még ablaka sincs, éjszakai műszakos munkát kíván meg, de a fiatal (vagy lassan már minden) korosztály intenzív számítógép-használata is zárt térben történik. A napsugárzás káros hatásai is sokszor túlzott hangsúlyt kaphatnak, és ezáltal inkább félelmet keltenek, pedig mérsékelt, kora reggeli és késő délutáni kinn-tartózkodás csak kedvező hatással bírhat. Az elegendő alvásmennyiségre is fontos mindenkinek figyelnie. Akinél ezek a „házi praktikák” nem hoznak olyan eredményt, hogy elviselhetőek legyenek a tünetek, úgy érdemes időben szakemberhez fordulni. Vannak, akiknek csupán ezen téli időszakban nyújtott, átmeneti, pár hónapos terápia áthidaló megoldást jelenthet.
A táplálkozás szerepe
Ajánlatos sok zöldséget fogyasztani, a fehér cukor pedig kerülendő. A halételek – különösen a tengeri halak, például a szardínia – kedvező hatásúak az idegrendszer kiegyensúlyozott működésére, mivel magas esszenciális zsírsavtartalmuk jó hatással bír az idegsejtekre. Megjegyezhető, hogy a folsav is olyan vitamin, melyet érdemes rendszeresen bevinni a szervezetbe, mert szintén kedvező hatást gyakorol az agyműködésre is.