Egy korábban a prosztatarákkal összefüggésben felfedezett, férfi nemi hormonok által szabályozott fehérje (TMPRSS2) kulcsszerepet játszik a koronavírus sejtbe való bejutásában is. Uroonkológus kutatók éppen ezért világszerte felvetették a kérdés, hogy ez összefüggésben áll-e a férfi COVID-19-betegek magasabb számával, illetve azzal, hogy esetükben sokszor súlyosabb a kór lefolyása.
Prosztatarákban hormonmegvonás esetén
A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának kutatói az Essen-Duisburgi Egyetem munkatársaival közösen tudományos összefoglalót jelentettek meg a koronavírus-kutatás uroonkológiai vonatkozásairól az International Urology and Nephrology című lapban, a klinikán pedig kutatás indul arról, hogy a prosztatadaganat esetén alkalmazott hormonmegvonásos terápia a tüdőben is csökkenti-e a szóban forgó fehérje jelenlétét. Az Urológiai Klinika munkatársai is felvetették a kérdést, vajon az androgénmegvonás csökkenti-e a TMPRSS2 jelenlétét a tüdőben és ezzel párhuzamosan a Sars-CoV-2-re való fogékonyságot, valamint ezzel összhangban a fertőzés súlyosabb lefolyása összefügg-e a TMPRSS2 gén férfi nemi hormonok általi szabályzásával? Egy nemrég megjelent tanulmány a koronavírus által egyik leginkább érintett olaszországi Veneto tartomány több mint 4500 igazoltan koronavírus-pozitív férfi betegét vizsgálta. Eredményeik alapján a valamilyen daganatos betegségben szenvedők megfertőződésének rizikója 1,8-szor magasabb volt, ám érdekes módon a prosztatarák miatt androgénmegvonásban részesülő betegek fogékonyságát alacsonyabbnak, a betegség lefolyását pedig enyhébbnek találták.
BCG-oltás és a koronavírus
A koronavírus kapcsán szintén középpontba került, vitatott szerepű BCG-oltásnak is van uroonkológiai vonatkozása, amelyre szintén kitér a publikáció. Felmerül a kérdés, hogy a hólyagdaganatra alkalmazott BCG-instilláció, mintegy emlékeztető oltásként védelmet nyújt-e a koronavírus-fertőzéssel szemben, illetve csökkentheti-e a végzetes kimenetel kockázatát. Bár a WHO szerint az oltás védő hatása jelenleg nem kellően alátámasztott, az elmúlt hónapokban több prospektív vizsgálatot indítottak a témában. Az International Urology and Nephrology című lapban megjelent publikáció szerzői az Urológiai Klinika részéről dr. Fazekas Tamás szakorvosjelölt, dr. Szarvas Tibor tudományos főmunkatárs, Csizmarik Anita PhD-hallgató és prof. Nyirády Péter klinikaigazgató, továbbá a szerzők között szerepel dr. Boris Hadaschik az Duisburg-Esseni Egyetem professzora.