Az őszi hónapokban megszaporodnak a heveny légzőszervi megbetegedések. Ha megfázunk, vagy környezetünkből elkapunk egy légúti fertőzést, jönnek a nagyon kellemetlen tünetek: orrfolyás, torokpír fájdalommal, köhögés, rekedtség, rossz közérzet, hőemelkedések.

Vírusok okozzák

A megfázásokért többnyire vírusok a felelősek. Gyorsan, néhány nap alatt enyhülnek a tünetek, gyógyszereket csak a kellemetlen tünetek enyhítése miatt kell szedni: lázcsillapítók, orrcseppek, vitaminok, köptetők, váladékoldók, köhögéscsillapítók. Az influenza is vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek. Tünetei: levertség, hányinger, izomfájdalom, végtagfájdalom, hidegrázás, magas láz, torokfájás, mellkasi égő érzés, orrfolyás, borzongás, hátfájás, száraz köhögés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, hörghurut.

Az influenza okai

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg.

Ezek adják az influenza A és B vírusok állandó változását, és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években.

Az influenza tünetei, kórlefolyása

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első néhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Testszerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és –mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel, száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.

Védőoltás

A veszélyeztetett csoportokban nagyon fontos az influenza megelőzése, amelynek egyik leghatásosabb módja a védőoltás, amit minden évben tanácsos megismételni. A hazánkban elérhető oltóanyagok az A és B influenza vírus fertőzés megelőzésére nyújtanak védelmet. Akik nem jutnak hozzá az ingyenes védőoltásokhoz, orvosi receptre megvásárolhatják gyógyszertárakban az oltóanyagot 50 százalékos térítés mellett.