A gyorsan összeszedett barnasággal nemcsak a korai ráncokat, de a rosszindulatú elváltozásokat is kockáztatjuk. Sajnos egyáltalán nem ritka a fiatal korosztály érintettsége, előfordult, hogy 18 évesnél fiatalabb betegnél igazolt a szövettani vizsgálat melanomát. A súlyos lefolyású betegség ellen a fényvédelem és az önvizsgálat mellett a rendszeres anyajegyszűrés, a korai diagnózis nyújt védelmet.

Megelőzés

A fényvédelem fontos, ám könnyen megtévesztő lehet, ha kizárólag erre az egy tényezőre hívjuk fel a figyelmet. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a melanomás esetek egyre gyakoribbak a huszas éveikben járók körében is, ők pedig nem kizárólag a saját életmódjuk miatt vannak veszélyben, hanem a gyermekéveikben elszenvedett napfény-károsodások miatt is. Ha valaki most nem jár szoláriumba, nem dohányzik és 11 és 15 óra között nem tartózkodik a napon, könnyen azt hiheti, hogy szűrővizsgálatra sincs szüksége, hiszen mindent elkövet a megelőzés érdekében.

A bőr nem felejt

Pedig a bőr nem felejt, a gyermekkori leégéseket „elraktározza” és a következménye évekkel később is jelentkezhet. A másik gyakori tévedés, hogy a fényvédelem kapcsán főként csak a nyaralások, nyári strandolások jutnak eszünkbe. Emiatt a szabadban töltött idő egyéb változataira – sport, városnéző séta, fűnyírás a kertben – ártalmatlan tevékenységekként gondolunk, pedig az eközben elszenvedett napégés, a bőrt érő UV-sugárzás éppen olyan rizikófaktor, mint ha a strandon pirulunk le. Emiatt könnyen félrevezető lehet, ha kizárólag a fényvédelemre hívjuk fel a figyelmet, amelyre valóban nagy szükség van a megelőzéshez, ám önmagában – rendszeres anyajegyszűrés nélkül – nem nyújt elegendő védelmet.

Az önvizsgálat szerepe és korlátai

Az, hogy figyeljünk a testünk változásaira, nagyon fontos, sok betegség esetén segítheti a korai diagnózist, ha nem legyintünk rá, hogy ez a fájdalom most más, ez a csomó nem volt itt, nem halogatjuk a kivizsgálást, hanem időben orvoshoz fordulunk. Az anyajegyek változásainak felismeréséhez azonban még a szakembereknek is nagy tapasztalatra van szükségük. Nem is beszélve arról, hogy saját magunk nem is tudjuk megvizsgálni például a hátunkon vagy a hajas fejbőrön lévő anyajegyeket. A rosszindulatú elváltozás pedig sokszor nem is itt, az anyajegyekben, hanem más, korábban nem érintett bőrfelületen alakul ki, esetleg nehezen észrevehető területeken. Ma már olyan korszerű technika áll rendelkezésre, amely standard körülmények között – megadott távolságból, azonos nézőpontból és fényviszonyok mellett – tapasztalt orvos által elvégezve pontos diagnózist ad bőrünk aktuális állapotáról.

Megadott időközönként vagy előbb is, ha a bőrön valamilyen elváltozás jelentkezik, a legjobb, ha szakemberre bízzuk a vizsgálatát és a döntést a további teendőket illetően.

Milyen időközönként javasolt a szűrés?

A gyakoriság részben a rizikófaktoroktól is függ. Aki a magas kockázatú csoportba tartozik, vagyis világos bőrű, sok anyajegye van, a családjában előfordult már rosszindulatú bőrdaganat, nála a fél évenkénti szűrővizsgálat javasolt. Ezt befolyásolja az előző vizsgálat eredménye is, ha ugyanis sok olyan anyajegyet rögzítenek a teljes testtérképes anyajegyszűrés során, amelynek szerkezete változatos, akkor gyakrabban fogják javasolni a kontrollvizsgálatot. Amennyiben az ellenőrző vizsgálat során olyan szerkezeti eltérést észlelnek, ami sokszor csak 10-30-szoros nagyítás mellett észlelhető, akkor javasolják a sebészeti eltávolítást, szövettani vizsgálatot.

Illusztráció: depositphotos.com