Míg az elmúlt évtizedekben a civilizációs betegségek között csupán testi betegségek szerepeltek, mostanra már az álmatlanság (inszomnia) is ezen, az életmóddal jelentős összefüggést mutató betegségek sorába emelkedett.

Az álmatlanság figyelmeztető jel

Az álmatlanság figyelmeztető jel: arra utal, hogy a testi vagy a lelki egészség megbillent, a szervezet működésének egyensúlya felborult, és lappangó, felderítésre szoruló testi vagy lelki kórállapot állhat fenn. Statisztikai adatok szerint az időszakosan előforduló álmatlanság (inszomnia) a nők 47,9 százalékánál, míg a férfiaknál 38,5 százalékánál fordul elő. A tartósan fennálló álmatlanság előfordulási gyakorisága nők körében 24,8 százalék, férfiak esetében 18,1 százalékos gyakoriságú. Az 55 év feletti korosztály ebből a szempontból még inkább fokozottan veszélyeztetett, az alvászavarok előfordulási gyakorisága náluk  67 százalékos.

Mikor beszélhetünk kóros álmatlanságról?

Inszomnia-betegség fennállása esetén nem csupán az el- vagy átalvás zavarával, illetőleg túl korai felébredéssel kell számolnunk, hanem az alváshiány másnapi következményeivel  is. A másnapi következmények közül  az ingerlékenység, az irritábilitás, a hangulati labilitás, a reakcióidő megnyúlása, a figyelmetlenség és koncentrációzavar emelendő ki.  Inszomnia-betegségről beszélünk, ha az álmatlanság hetente legalább 3 alkalommal jelentkezik, és 3 hónapon keresztül fennáll.

A felnőttkori inszomnia általános kritériumai

A Nemzetközi Alvástársaság diagnosztikus rendszere szerint: A: az elalvásnak vagy az alvás fenntartásának zavara, vagy korai ébredés, vagy rendszeresen nem pihentető, gyenge minőségű alvás. B: a fenti alvási nehézségek a megfelelő alvási lehetőség és megfelelő alvási körülmények ellenére is fennállnak. C: Az éjszakai alvási nehézségek mellett legalább egy fennáll az alábbi nappali tünetekből: fáradtság vagy rossz közérzet, a figyelem, a koncentrálóképesség, vagy a memória romlása, szociális, munkahelyi vagy iskolai teljesítményromlás, hangulatzavar vagy irritábilitás, nappali álmosság, az energiaszint, a motiváció vagy a kezdeményező készség csökkenése, hibák és/vagy balesetek a munkahelyen vagy vezetés közben, feszültség, fejfájás vagy gasztrointesztinális tünetek az alvászavarral kapcsolatban, aggodalmak és félelmek az alvással kapcsolatban

Az álmatlanság pszichoszomatikus tünetei

Az inszomnia hátterében 50-50%-os megoszlással fordulhat elő testi vagy pszichés eltérés, megbetegedés. Meghatározó tényező az életmód szerepe. Az időhiány és az idő nyomasztó szorítása kedvez a serkentő anyagok (mint a koffein, a kóla) fogyasztásának, melyek hatása kedvezőtlen a pihentető alvásra, de a számítógép-, mobiltelefon-kijelzők vagy az éjszakai fényszennyezés önmagában is kóroki faktor lehet. Az álmatlanság kényszerű életmódbeli oka lehet a shift-work, a váltott műszakos munkarend is.

,,Alig van olyan szerencsés ember, akit nem gyötörtek volna hosszabb vagy rövidebb ideig álmatlan éjszakák.”