Az inszomnia (alvászavar) testi betegségek következményeként is jelentkezhet. Fontos tudni, hogy kezdődő magasvérnyomás első jele elalvási zavar lehet, az éjszakai gyakori ébredések mögött pedig gyakran tüdőbetegség állhat. Diabetes mellitus a kiugró vércukor-szint révén okozhat alvászavart, de endokrin kórképeknek – kiemelten a pajzsmirigy működészavarai, különös tekintettel a pajzsmirigy-alulműködésre – is gyakori velejárója lehet az inszomnia. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy számos gyógyszer mellékhatása lehet alvászavar, így az inszomniában szemvedő betegnél fontos a beteg által szedett gyógyszerkészítmények esetleges mellékhatásainak áttekintése.

Lelki okok az álmatlanság mögött

A mindennapokban a tartós stressz-állapotok, a tartós testi-lelki megterhelés, a szorongásos megbetegedések és a hangulat zavarai, a depresszív kórképek járnak álmatlansággal. A szorongásos állapotokra az elalvás, a depresszív tünetek fennállása esetén az átalvás zavara a jellemző panasz és tünet. Depresszió fennállása esetén az inszomnia előfordulása 90 százalék feletti lehet, és típusos formájában hajnali fél 3 tájban történő felébredéssel jár. A felébredést leggyakrabban álmatlan forgolódás követi, így az alvásidő jelentősen lerövidül, és komoly alváshiány áll elő, tovább rontva a depresszió tüneteit. Megjegyezhető, hogy a krónikus stressz is a depresszióhoz hasonlóan álmatlanság tüneteivel jár.

Álmatlanság a változókorban

A nők minden életkorban és élethelyzetben veszélyeztetettebb helyzetben vannak az álmatlanság előfordulási gyakoriságát tekintve. Az álmatlanság megjelenésének különösen kedvez a markáns hormonális változásokkal járó menopauza és – mint az elnevezés is tükrözi – a változókor életszakasza. Az átalvási zavarok, a gyakori éjszakai felébredések megjelenése 92 százalékos gyakoriságú is lehet, vagyis szinte alig van nő, akit nem érint. A nők egy jelentős része – 59 százalék – korábban ébred fel a tervezettnél, 49 százalékuknak pedig problémát okoz az elalvás. Az erre az életszakaszra jellemző hormonális változások a testi betegségek (magasvérnyomás, cukorbetegség, túlsúly, pajzsmirigy-alulműködés) megjelenésének is kedveznek, de a szorongásos kórképek, valamint a hangulatzavarok (különösen a depresszió) gyakorisága is növekszik, így ezen alapbetegségek folyományaként is lehet álmatlanság megjelenésével számolni.

A kialvatlanság hatása a beteg életminőségére

Az álmatlansággal járó kialvatlanság és alváshiány jelentős – negatív – hatást gyakorol az inszomniában szenvedők testi és lelki egészségére. Kiemelhető, hogy a szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris), a gyomor-bélrendszeri (gasztroenterológiai) és a rosszindulatú (malignus) kórképek egyértelműen gyakrabban fordulnak elő a váltott műszakban dolgozó, így – önhibájukon kívül – rendszertelen életvitelt élő, kialvatlansággal küzdő embereknél. Az alváshiány generálta hormonális változások következményeként az inszomniában szenvedők átlagosan 5.1 kilogrammal súlyosabbak jól alvó társaiknál, tehát az alváshiány túlsúly felhalmozására, elhízásra is hajlamosít. Az éjszakai pihentető alvás alapfeltétele a tanultak rögzülésének – úgynevezett memória-konszolidációnak –, álmatlanság fennállása esetén az agy ezen funkciója azonban sérül. Az alváshiány ingerlékenységgel, irritábilitással, figyelmetlenséggel, koncentráció-zavarral és hangulati ingadozással jár, tehát a mentális egyensúlyi állapotra kedvezőtlen hatású.

Mi a megoldás az álmatlanság felszámolására?

Első lépés a pontos diagnózis felállítása, és az oki terápia megkezdése, vagyis az alapbetegség megfelelő gyógykezelése. Maga az álmatlanság gyógykezelhető lehet gyógynövények segitségével, de gyakran van szükség – átmenti – altatószer-szedésre. Minden körülmények között szükséges az életmód átértékelése, és kisebb vagy nagyobb életmódbeli változtatások megtétele. Az étkezés és a táplálkozás szerepe mára már az alvászavarok gyógykezelésében és megszűntetésében is alapvetővé vált, az aktuális terápiát táplálkozás-terápia is kiegészíti. Ugyanilyen hangsúllyal kell beszélni a szabadlevegőn való tartózkodás, a testmozgás és a mérsékelt napozás szerepéről is, de a kikapcsolódás (mozi, közös társasjáték, szabadidős programok) mind-mind az egészséges élethez járulnak hozzá.

Szerző: Dr. Radics Judit pszichiáter, pszichoterapeuta, alvásszakértő főorvos és Kovács Gábor táplálkozás-terapeuta