A vadgesztenye magjának készítményei jól alkalmazhatóak a vénás keringési panaszokkal járó tünetek orvoslására.

Népbetegségnek számít

A vénás keringés zavarai okozta problémák szinte népbetegségnek számítanak. A seprűvénásság, visszeresség és a súlyos következmények, köztük a lábszárfekély egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a fejlett országokban. Az egészségtelen életmód terjedése, a tartósan végzett ülő- vagy állómunka, az elhízás és a dohányzás egyaránt a vénás keringési zavarok rizikófaktorai.

Panaszok és tünetek

A vénás keringési problémák kezdetben nem járnak fájdalommal, azokat mindössze apró „szépséghibaként” érzékelik a betegek. Azonban az idő előrehaladtával a vénás vérvisszaáramlás folyamatosan romlik, és egyre inkább zavaró, fájó formában jelennek meg a tünetek: a bokatáji dagadás, a lábszárduzzanat, a nehézláb-érzés, a fájó, fáradt lábak, a kiboltosuló visszerek, a visszérgyulladások és a fekélyesedés. A panaszok a nap vége felé általában egyre kellemetlenebb formában jelentkeznek. Nyáron, a magas külső hőmérséklet miatt a vénák tágulata, az ödémásodás és az ezekkel járó panaszok erősebbek, mint télen. Továbbá, nyáron nem csupán a fájdalom hívja fel a figyelmet a vénás problémákra, hanem a lenge ruházat által láthatóvá tett szimptómák is: a seprűvénák, valamint a kisebb-nagyobb visszerek. Nem véletlen tehát, hogy a melegebb hónapok beköszöntével fokozott igény mutatkozik a vénás keringési panaszok kezelésére, és sokan a külsőlegesen alkalmazható gyógynövényes készítmények mellett döntenek.

Az eszcin kedvező hatásai

A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) magjának készítményeit a fitoterápiás kezelés elsődlegesen választandó szerei között tartják számon, ha a vénás keringési panaszokkal járó tünetek orvoslásáról van szó. A vadgesztenye magját tradicionálisan alkalmazzák az érfaltörékenység csökkentésére, a vénás visszaáramlás és a perifériás keringés javítására, az ödémák felszívódásának elősegítésére, valamint a lábszárfekély kezelésére. A vadgesztenyemag kivonatát tartalmazó készítmények fő komponense az eszcin. Az eszcin antioxidáns és érendothelt stabilizáló hatásai révén óvja az érfalak épségét, fokozza a vénák érfali izomzatának tónusát és helyreállítja a kapillárisok permeabilitását, így összességében javítja a vénás keringés hemodinamikáját. Az eszcinhez véráramlást fokozó hatást, duzzanatot és gyulladást csökkentő hatást rendelnek. Míg a vadgesztenyemagból nyert kivonatok külsőleges használata elsősorban a tradicionális alkalmazás során nyert pozitív tapasztalatok alapján történik, addig a belsőleges alkalmazás hatásosságát már klinikai vizsgálatok és szisztematikus áttekintések eredményei is alátámasztják. A vadgesztenye-kivonatok belsőleges adagolása csökkenti a lábszár ödémáját, illetve a bokánál és a vádlinál mért körfogatok is kisebbek lesznek, továbbá a betegek csökkent mértékű nehézláb-érzésről és enyhébb fájdalomról számolnak be. Valamennyi külsőleges készítmény alkalmazásakor fontos, hogy azt a lábfejtől a comb felé haladó irányban − kíméletesen − masszírozza a bőrébe a beteg, ezzel fizikailag is elősegítve a vénákban pangó vér visszaáramlását a szív irányába.

Időben el kell kezdeni

A vénás panaszok kezelésében alkalmazott gyógynövénykivonatok hatásához idő szükséges. Több hónapon keresztül tartó, rendszeres alkalmazásuk javasolható, amit célszerű már a nyári hónapokat megelőzően elkezdeni. Tudatosítani kell azonban a betegekben, hogy nyílt seben vagy fekélyes, vérző bőrterületen nem szabad visszérgélt, -krémet vagy -kenőcsöt alkalmazni.

Illusztráció: depositphotos.com